Hostelvilág Magyarországon: nagy a gáz? + videó

Nyáron fiatalok százezrei hetekig, hónapokig barangolnak Európa nagyvárosaiban. A jól bevált olcsó szállásokat, az ún. hosteleket keresik, de az olcsóság nem egyenlő az igénytelenséggel, mint azt egyes illegális hosteltulajok gondolják. Budapest amúgy népszerű hely, sőt aki ráér, még a Káli-medencében is biciklizik.

Telített a piac

A Grand Hostelben 2-4-6 ágyas szobákban szállásolják el a vendégeket, amelyekért 2500-7000 forintot fizetnek, de például 10 éves kor alatt 50% kedvezményt is adnak. Náluk, eltérően a hostelek túlnyomó többségétől, még bár is áll a turisták rendelkezésére. Mint Fináczy úr elmondta, három éve társult egy ismerősével, egy régi házat újítottak fel. Először meg kell kérni a működési engedélyt, majd a helyet A, B vagy C kategóriába sorolják – az övék A minősítésű 50 fős hostel. Ami probléma, hogy a Hűvösvölgy úton található a hostelük, a vendégek nyilván a belvárosi szállásokat jobban preferálják. Előnyük viszont, hogy ingyenes parkoló várja az érkezőket, ha épp kocsival jönnek, sőt méretüknél fogva akár buszos csoportot is tudnak fogadni. Mindemellett ingyenes internet és wi-fi is van, még biciklikölcsönzőt is működtetnek, hogy gyorsan be lehessen jutni a városba. Bár a kerékpáros infrastruktúra területén még le vagyunk maradva, Budapestet nem lehet egy lapon említeni Amszterdammal vagy Londonnal.

Akkor 10 év megtérülésben gondolkodtak, de manapság nem annyira fényes a helyzet, mivel Budapest telítve van, más európai városokhoz viszonyítva is fullon van a piac. A fővárosban kb. 120 hostel működik, és akkor még nem számoltunk az illegális helyekkel. Évente 20-30 új szálláshely nyílik. Ha beütjük például a hostelworld.com-ba Budapestet, rengeteg célállomást dob ki, ráadásul azokat, amelyek igazán menők és állandóan tele vannak, ki se dobja a program. Arról a Sandra Deran szerkesztő-utazó által is megerősített tényről, hogy a kritikán aluli illegális fővárosi hostelek miatt a hostelworld.com hirdetés céljából már nem fogad új magyar hostelek jelentkezését, a megkérdezett szállótulajdonosok nem tudtak.

A legjobbak és a legfrekventáltabb helyeken lévők állandóan teltházzal mennek. Nagy a verseny, és versenyezni jó minőséggel lehet. Még mindig sok Budapesten az illegális hostel, amikor is egy lerobbant belvárosi lakásba bedobnak 8-10 ágyat, és rossz higiéniás körülmények között szállásolják el a fiatalokat, akik csupán annyit tehetnek, hogy többet nem jönnek ide. Ez nem viszi jó hírünket a világba, egyébként is kézen-közön megy az infó, így a legálisan működő hosteleket hozza versenyhátrányba.

Ráadásul ezek a hostelek miatt nyomottak az árak. 3 éve egy fillért nem lehetett emelni az árakon, pedig minden költség emelkedett. Ezek a hostelek nem elérhetőek a nap 24 órájában (csak mondjuk 10-20 óráig, vagy kint van egy telefonszám, amit fel lehet hívni, ha megjött a vendég), nincs ott mindig valaki, van hogy 1000-1500 Ft –ért adnak egy ágyat, de a vendéggel nem foglalkoznak, koszosak a szobák, nincsenek információk elhelyezve a szobákban stb. Ennél az árérzékeny vendégkörnél könnyű elcsábítani a vendégeket alacsony árakkal, de valószínű, hogy egy ilyen rossz szolgáltatást nyújtó helyre még a kis pénztárcájú vendégből sem lesz visszatérő vendég. Mert érdekes az is, hogy bár ezek a turisták akár 1-2 euróval olcsóbb szállásért képesek egy jóval kevesebb szolgáltatást nyújtó helyre menni, de aztán egy éjszaka alatt könnyedén elverik az egy éjszakai szállásköltségük dupláját, tripláját is akár. Az Aventura Hostel nem tartozik az olcsóbb hostelek közé, cserébe a vendégek értékelései alapján a szálló a nyitás óta az élmezőnyhez tartozik. Erdőháti Ágnes elmondása szerint, a nyitást követő első két hónapig a világ 10 legjobb hostelje közé tartozott.

Budapesten kívül már sokkal kevesebb a szálláshely, hiszen nagyságrendekkel kisebb a hátizsákos turistaforgalom. Sziklay Zsolt hét éve vágott bele a hostelbizniszbe, akkor még első volt a Balaton partján, ma már ilyen típusú szálláshely létezik Lellén és Siófokon is. Sziklay úr Révfülöpön működteti a Hullám Hostelt, a 100 éves épület nagy múltú szállodakánt funkcionált régebben, ám mikor 2001-ben átvették, egy lerobbant ingatlant kellett újjávarázsolni. A hostelben 70 ágy található, a szezon elején és utószezonban főként hazai osztálykirándulások résztvevőit szállásolják el 2100 forintos áron, nyáron azonban a hátizsákos turistáké a főszerep.

Mint honlapjukon is olvasható, nyáron a kétágyas szobák 10-20 euró között mozognak, egy 4-6 ágyas dormitóriumban pedig 12-14 euróért lehet ágyhoz jutni. Az ingatlanmagazin.com kérdésére, hogy hogyan találnak el Révfülöpre a fiatalok, Sziklay úr megemlíti, hogy rendszeresen szórólapoznak például Pozsonyban, Szlovéniában vagy épp Horvátországban. És a budapesti hostelekben is található reklámanyaguk.

Kik jönnek?

Magyarok és külföldiek egyaránt érkeznek, korcsoportjuk 20-25 év közöttre tehető. Magyarok vidékről érkeznek, mert például nyári munkán tartózkodnak a fővárosban. És érdekes módon sokkal több a baj velük, mint a külföldiekkel. Sokszor az utazó fiatal külföldi lányokhoz is csapódnak helyiek, és követik őket akár a hostelbe is. A Balatonra a 18-20 év körüli külföldi diákok utaznak, viszont itt bővül a kör, mert akár a 30-40 évesek is ellátogatnak a magyar tengerhez, még gyerekkel is. Viszont az nem igaz, hogy a fiatal, dorbézoló turisták mögött kő kövön nem marad, bár fogyasztanak alkoholt, ez azonban mederben tartható, nincs velük különösebb gond. Azt a két százalékot meg, akik kilógnak a sorból, „lehet kezelni”.

Nehéz megmondani, hogy a külföldiek közül mely nációk vannak többségben, jönnek mindenfelől, divat persze az angolszász kultúrában az utazgatás, de még a Távol-Keletről is érkeznek. Általában két napig tartózkodnak főként a fővárosban, aztán mennek tovább, a környező nagyvárosokat járják végig. Ha sorrendet kéne felállítani, akkor Fináczy Péter szerint Prága az abszolút favorit, második helyen tanyázik Budapest és Krakkó, de mostanában Pozsony is népszerű úti cél, és persze Bécsből is átruccannak hozzánk.

A Grand Hostel vezetője úgy tapasztalja, hogy Budapest lenyűgözi a fiatalokat, csodálják, hogy ilyen szép város is van errefelé, legtöbbjük egyébként először van itt. És persze a hungarikumnak számító romkocsmákban, alternatív helyeken szórakoznak, amelyek nincsenek máshol a világon. Negatív élményük viszont, hogy mindig nyáron zajlanak a felújítások, sok a lezárás, a forgalomátalakítás nincs mindig jól kommunikálva, sokszor nem jár a metró vagy a villamos. Plusz még a szokásos problémák: renitens taxisok, reptéri pénzváltók, BKV-ellenőrök, akik kifejezetten lesben várják a turistákat, illetve azok a vendéglátóhelyek, ahol két kólárt 87.000 forintot kérnek el.

Nem láttak még Balatont!

Sziklay Zsolt meglátása szerint a Balatonra azok a turisták érkeznek, akik nem egy-két napot töltenek el az európai nagyvárosokban, hanem ráérősen utazgatnak a világban. Ők jönnek le Budapestről, érkeznek a szélrózsa minden irányából, főként az Egyesült Királyságból – hiszen náluk ennek nagy hagyományai vannak, annak idején Írországban nyílt az első hostel – de még Franciaországból, Japánból, Chiléből és Ausztráliából is érkeznek. De egyre többen jönnek a volt keleti blokkból: lengyelek, románok és a balti államok állampolgárai.

De nem azért látogatnak a Balaton partjára, hogy egész nap strandoljanak, ezért kerékpáros túrákat szerveznek nekik. Ilyen értelemben Révfülöp jó helyen fekszik, hiszen körbeveszi a Balaton-felvidék csodálatos faunája. Többek között a Hullám Hostel munkatársai a Káli-medencébe szerveznek kirándulásokat, a fiatalok megtekintik az ún. kőtengert, a medence falvait: Szentbékkállát, Köveskált stb. De Tihany, Badacsony, Szigliget szintén könnyen megközelíthető. Sőt a szálló mögötti ősfás kertben még a hungarikumnak számító bográcsfőzés művészetébe is bevezetik az idevetődőket. Sziklay úr munkatársai közül többen külföldön tanulták meg a szakma csínját-bínját, még Ázsiában is jártak, úgyhogy kellő rálátásuk van, hogyan kell az effajta szálláshelyeket működtetni.