A legdrágább parasztház – Látogatóban Salföldön, az ökofaluban

A táj szépsége, a természetközeli életmód miatt költöztek le Salföldre az 1980-as évek elején az első budapesti festők és szobrászok, akiket azután mások is követtek, művésztársak, fotósok, rajongók, műpártolók, bohémek és sznobok.

Huszárok az ökofaluban

Mégsem lett ökofalu Salföldből a szó szigorúan vett értelmében. Somogyi Győző grafikus, festőművész szerint azért nem, „mert az ökogazdálkodás, a farmerlét egész embert követelne, az itt élők, köztük ő és felesége pedig elsősorban mégiscsak művészettel foglalkoznak.” Ahogy Somogyi Győző fogalmaz, „ő elment a huszárkodás felé.” A lótartás és huszárhagyományok ápolása és megörökítése lett egyik legfontosabb szenvedélye.

Amikor július közepén náluk jártunk, felesége, Dalma éppen szövőtábort tartott egyhetes turnusokban, lányoknak, asszonyoknak, anyáknak. Neki sincs ideje konyhakertet művelgetni. Egyébként sem igazán való ez a sziklás vidék a kertészkedésre. Meséli, hogy régen, amikor leköltöztek Salföldre, szerencséjük volt, mert a 200 éves ház előző tulajdonosa otthagyta a portán a tetőről letúrt nádat, ami időközben kiválóan komposztálódott, úgyhogy néhány évig gyönyörű zöldség, paradicsom, paprika termett a kiskertben, csak aztán kimerült a talaj, elkopott a nádból nyert termőréteg, úgyhogy ma már a boltból, piacról szerzik be ők is a zöldségeket az alkotótábor lakóinak is.

Szigorú szabályok

Az ökofalunak megvannak a szigorú szabályai, Salföldön ezt nem sikerült elfogadtatni, egyébként azonban ez a mindössze 70 lelkes Balaton-felvidéki falu lényegében mindig is barátságban élt a természettel. (A Somogyi Győző által kézzel írt és rajzolt helyi újság például hírül adja, idén „a fecskék és a legyek április 19-én érkeztek a Káli-medencébe”.) Használják a gyógynövényeket, amit lehet, közvetlen termelőtől vesznek, vagy egymással cserélnek. A házak, amelyek ma már többnyire műemlékvédelem alatt állnak, helyi anyagból, kőből épültek, a tetőre pedig balatoni nád került. A kőfal nehezen melegszik át, tehát nyáron kellemesen hűvös, télen pedig tartja a meleget, majdnem tökéletes passzívház.

Somogyi Győző, a Káli-medence Környezetvédelmi Társaságának titkára jelenleg azon dolgozik, hogy a Káli-medence váljon egyfajta mintaterületté a Balaton-felvidéki Nemzeti Park irányításával, ahol az állattartók és a meredek magaslatokon szőlőt művelők – svájci mintára – tájfenntartó támogatást kaphatnának jövedelemtermelő képességük és a Káli-medence örökségének megőrzésére. Egyébként Salföldön működik az úgynevezett Természetvédelmi Major, ahol őshonos magyar állatfajtákat tartanak és mutatnak be a nemzeti park munkatársai. A faluban lovas kocsi viszi végig a látogatókat, és több háznál van tehén, ló és birkanyáj, azonban ilyenkor nyáron kint a karámban tartják őket. Úgyhogy a vendégeknek be kell érni a pulikutya és a cirmos cica simogatásával. A majorban annál nagyobb a választék.

Kicsiny falum

Salföld viszonylag zárt település, a falu 77 házából 23-at birtokol állandó lakos, a többit nyaralóként használják főként pesti művészek, illetve olyan bohémek, akiknek van pénze megfizetni a helyet. Merthogy a környéken itt a legdrágábbak a parasztházak. Sall Csaba, a badacsonytomaji midiTOURIST idegenforgalmi és ingatlaniroda vezetője elmondta, kínálatukban jelenleg egy salföldi parasztház szerepel 135 millió forintért. Szépen helyreállított, tájjellegű műemlék házról van szó, kívül 19. századi, belül viszont 21. századi kényelem.
A Káli-medencében Salföld a legdrágább, három kilométerrel odébb, a szomszédos Kékkúton már összehasonlíthatatlanul olcsóbb az ingatlan, pedig ott is élnek ismert emberek, többek között Cserhalmi György színművész és ráadásul ott a Theodora-forrás, amelyből fáradhatatlanul bugyog az ásványvíz, amely a legenda szerint a bizánci császárnő, majd jóval később Mária Terézia kedvenc itala volt.

Ha valaki kedvet kapna a salföldi kiránduláshoz, annak elmondjuk, a 71-es útról Ábrahámhegynél kell letérni Kékkút és Salföld felé. Felhős balatoni napon, amikor nem lehet strandolni, biciklivel, gyalog, lóháton, sőt még autóval is élvezetes nézelődni a kőtenger, a Kornyi-tó környékén (a Jancsó-filmek színhelye). Tipikus Balaton-felvidéki táj, levendulaillat a levegőben, mandulafák, szőlő, mégis Provence jut eszébe az embernek róla. Mintha idefújt volna a szél a Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc közé egy tenyérnyi mediterrán világot.