Akarod, hogy az ELMŰ fizessen Neked? Legyél Te is naplopó!

Szélenergia, biomassza, vízenergia – ezek közvetlen vagy közvetett módon mind a Nap energiájából származnak, mely Magyarországon egy év alatt csaknem 2.200 órán át süt. Ennek köszönhetően 400-szor több napenergia érkezik az ország területére 12 hónap alatt, mint amennyi hazánk éves energiafelhasználása. Vajon mennyi időnk van, hogy megtanuljunk élni vele?

Tizenhatszor jobbak az osztrákok

A Global Status Report 2007-es elemzése szerint 2006-ban a világ energiatermelésének 18 százaléka származott megújuló energiaforrásokból. Ennek azonban 13 százaléka olyan hagyományos biomassza-felhasználásból keletkezett, mint a faégetés. A vízenergia 3, míg a modern technológiák, például a geotermikus, a szél-, a nap-, valamint az árapály- és hullámenergia együttesen mindössze 0,8 százalékot tettek ki.

Nem sokkal biztatóbbak a magyarországi adatok sem; az unió elképzelése szerint hazánkban a megújuló energiaforrásokból termelt energia 2010-re el kell, hogy érje a teljes energiafelhasználáson belül a 12 százalékot, melyet azonban a magyar tárgyalók 3,6-ra alkudtak le. Más tagországok, például a németek, 12,5 százalékos arány elérését vállalták, Ausztria pedig, mely jelenleg a vízenergiának köszönhetően az energia csaknem 60 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri, közel 80 százalék teljesítésére tett ígéretet.

A tagországok közül Magyarországé volt a legalacsonyabb vállalás, melyet egyébként a 2005-ben elért 4,5 százalékkal elsőként teljesített. Az Energiaközpont Kht. elemzése szerint 2006-ra a megújuló energiaforrások a primer energiafelhasználás 4,7 százalékát tették ki hazánkban.

Csak 0,1 százalékát használjuk ki a napenergiának

A vállalás teljesítése azonban javarészt néhány korábban széntüzeléses erőművi blokk tisztán biomassza-tüzelésre történő átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt köszönhető. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) „Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználás növelésének stratégiája 2007–2020” című elemzése szerint Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, mely az összes megújuló energia közel 90 százalékát adja.

A hatalmas potenciált rejtő napenergia felhasználása mindössze 0,2 százalékot tesz ki a megújulók között. Pedig a Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottsága által 2005–2006 folyamán elvégzett felmérés kimutatta, hogy a magyarországi megújuló energiaforrásokban rejlő kb. 2650 PJ potenciálból 1838 PJ-t a napenergia tesz ki, melynek mindössze 0,1 százalékával élünk. Az GKM szakértői szerint 2020-ra a napenergia felhasználása a megújuló energiákon belül maximum 1,9 százalékra nőhet annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben egy átlagos napelem modul ára 10 euró/W-ról 3 euró/W-ra csökkent, s 35 százalékos éves átlagos növekedési ütemével a napenergia-hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparággá vált.

A németek lopják a legprecízebben a napot

A világátlagnál lényegesen magasabb felhasználási rátát produkáló unió saját potenciáljához képest csekély mértékben él a napenergiával: 2004-ben az EU 25 országában a megújuló energiafelhasználás kevesebb mint 1 százaléka volt szoláris eredetű. A napelemes energiaforrások terén Németország jár az élen, ahol a kedvező szabályozási környezet hatására a szoláris energiaipar 2004-re 2 milliárd eurós, 30 ezer főt foglalkoztató iparággá nőtt, s ezzel maga mögé utasította az Egyesült Államokat és Japánt.

A Németországban 2004-ben hatályba lépett megújuló energiaforrások törvénye (Erneuerbare Energie Gesetz – EEG) nemcsak pátriárkájában aratott sikereket; a világ további 47 országa vette át, vagy merített ötleteket belőle. A követők között 16 uniós tagállam, valamint Kína és India is megtalálható. Az EEG tekintélyét a mi szemünkben az a tény is öregbítheti, hogy a németországi napsütéses órák száma csak kétharmada Magyarországénak.