Melyik a legolcsóbb fűtési módszer?

Az energiaárak változását lassan elég nehéz szemmel követni, de mi megpróbáltuk. Ezzel segítséget kívánunk nyújtani azoknak, akik építkezésen vagy fűtéskorszerűsítésen törik a fejüket, és nem tudnak választani a különböző fűtési módok között.

Bár lassan vége a télnek, és az időjárás is egyre kegyesebb hozzánk, nem árt elgondolkodunk, hogy mivel fűtsünk a jövőben.

Atomerőmű és passzív ház

Aki építkezik, annak tulajdonképpen szabad a pálya. Korábban már szóltunk a passzív ház technológiáról, ahol még a kazánt is meg lehet spórolni, igaz, hogy a kezdeti befektetés elég nagy. Aki ennél is radikálisabb megoldásra vágyik, az hamarosan saját mini-atomerőművet is beépíthet a házába. A hagyományos módszerek hívei építhetnek vályogházat kemencével, de már ide is betört az innováció, kaphatók ugyanis csúcstechnológiás fatüzelésű kandallók.

De mit tehet az, aki már meglévő épületben akarja korszerűsíteni a fűtést? Milyen energiahordozót válasszon, ha van lehetősége választani? Mennyiből lehet fedezni egy átlagos lakóingatlan hőigényét a különböző energiahordozók esetén?

A fa és a széntüzelés

Talán meglepő, de még mindig a fa és a széntüzelés a legolcsóbb, még akkor is, ha a tipikus szenes és fás kazánok gyengébb hatásfokát figyelembe vesszük. Egy gyengébb hatásfokú fatüzelésű kazán esetén például 1 gJ (gigajoule) hőmennyiség 110 kg fa eltüzelésével állítható elő, ami 1300 forintba kerül. Barna- vagy feketeszénnel tüzelve egyaránt 1800 forint körüli összegért állíthatjuk elő ugyanezt a hőmennyiséget, feketeszénből kevesebbet kell venni, de drágább.

A fa- vagy széntüzelésnél kényelmesebb fa- vagy gabonapellettel fűteni. A pellet finomra őrölt és kis rudacskákká préselt biomassza, ami készülhet fahulladékból, mezőgazdasági hulladékból (kukoricacsutka és -szár), vagy erre a célra termesztett energiafűből. A pelletkazánoknak ugyanis automatikus adagoló valamint hamu és salakeltávolító rendszerük van. A fűtőanyagtartályt mérettől és fűtésteljesítménytől függően csak hetente-kéthetente kell feltölteni.

Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a kazán, de főleg a hozzá tartozó tartály nagy helyet foglal, és csekély elterjedtsége miatt még elég drága. Egyelőre pellet is elég kevés helyen kapható és nem is túl olcsó: 1 gJ-hoz szükséges 60 kg pellet kb. 3300 forintba kerül, igaz, hogy ennél olcsóbb ajánlatokat is ki lehet fogni, különösen akkor, ha nagy mennyiségben vásárolunk.

A földgáz

Ha van a környéken vezetékes földgáz, akkor arra rácsatlakozva sokkal kényelmesebben, de drágábban fűthetünk, 1 gJ hőmennyiség ára így jelenleg 2700 forint, viszont a fűtésünk ára beláthatatlan világpiaci folyamatok és kicsinyes politikai alkuk bonyolult eredője lesz. Tartályos propán-bután gázzal is fűthetünk, az viszont már lényegesen drágább, 7000 forint, a palackos pedig még annak is legalább a kétszerese, és ha egy egész házat akarunk fűteni vele, akkor nagyon gyakran kell cserélgetni.

A villanyfűtés

A villanyfűtés továbbra is nagyon drága, kb. 11 000 forintba kerül egy gigajoule. Elektromos árammal azonban sokkal hatékonyabb fűtőeszközöket is üzemeltethetünk. Népszerűek az ún. hőszivattyús rendszerek, amelyekhez a talajban építenek nagy hőcserélő felületet. Ezek tulajdonképpen a talaj hőtároló képességét használják. Télen a talajt hűtik és a lakást fűtik, nyáron pedig a hűtik a lakást és visszafűtik a talajt a normális hőmérsékletére. Ehhez viszont talaj kell, vagyis valamennyi földterület, ami nem mindenütt áll rendelkezésre, és a kezdeti beruházás is elég sokba kerül.