Leonardo di Caprio valóságshowja: élet a holtak városából

A tizenhárom részes valóságshownak, mely azt fogja bemutatni, hogy hogyan épül fel egy biováros Kansasban, Leonardo di Caprio lesz a főszponzora.

A találó néven Greensburg-nek, azaz Zöldvárosnak keresztelt helyet azért kell újjáépíteni, mert májusban egy hurrikán az egész várost a földdel tette egyenlővé, így több mint ezerötszáz ember maradt otthon nélkül. A sorozatot – melyben bemutatják, hogyan építenek házakat és irodákat öko módszerekkel – januárban kezdik el vetíteni a Green Planet-en, ami a Discovery Channel új, környezetbarát életmódot bemutató csatornája.

Ökovárosok

Amíg az ökofalvak többsége civil kezdeményezés, ezzel szemben a most egyre divatosabb ökovárosokat jellemzően kormányprogram részeként építik fel. Ilyen készül most Abu Dhabiban, Skóciában, Japánban, nem is beszélve Kínáról, ahol milliós nagyságú ökovárost hoznak létre egy szigeten. Szeptemberben a brit kormány is bejelentette ökováros építési hajlandóságát, a tervezett öt helyett tíz várost fognak ilyen módszerrel létrehozni 2016-ig.

A kisvárosokat öt-húszezer főre tervezik. A brit kormány szeretne minél változatosabb forma- és stílusjegyeket viszontlátni a városokon, szemben napjaink monolitikus, unalmas városképével. Jóllehet az új városok élnének, sajátos arculattal, a tervezésnél nagy figyelmet kell majd fordítani a környezet természeti jellemzőire és a helyiek életére is.

Ahol mindez már működik: iparnegyedből zöldövezet
Malmö lepusztult iparnegyedét a kilencvenes években kezdték el környezettudatos eszközökkel átalakítani. A nehézipari komplexumokkal, szerelőcsarnokokkal, egy kísérteties kikötőből mára „mintanegyedet” varázsoltak. A szelektív hulladékgyűjtés kivitelezése, a csapadékvíz megfelelő elvezetése és újrahasznosítása, a zöldterületek maximalizálása, valamint a lakások ablakainak megfelelő elhelyezése szintén fontos szempont volt a város „átszabásakor”.

Azonban Malmö új városrészének legfontosabb jellemzője, hogy energiaellátását teljes mértékben helyben oldották meg. Egy-két megawatt teljesítményű szélturbina biztosítja a több ezer lakás elektromos árammal történő ellátását. A melegvízellátás jelentős részét a napelemek biztosítják, a fűtést pedig a föld mélyéről érkező geotermikus hő biztosítja. A lakások energiaigénye egyébként igen alacsony: a számítások szerint évente mintegy százöt kwh/m2 energiára van szükségük, amiben már benne van a nyári légkondicionálás is.

Környezettudatos olajsejkek a sivatagban

A kínaihoz hasonló elven épül ökováros Abu Dhabiban, mely a világ ötödik legnagyobb olajexportőre. A tervek szerint az emírség Maszdar városában hatmillió négyzetméteren ötvenezer ember fog lakni és dolgozni, anélkül, hogy hulladékkal szennyeznék a környezetet, vagy akár egy gramm széndioxidot is termelnének. A várost Lord Norman brit építész tervezi, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a New York-i World Trade Center új épületegyüttese, vagy a világ legnagyobb reptere Pekingben.

A tervek szerint Maszdar pénzügyi és innovációs központ lesz, odaköltözik az emírség megújuló energiával foglalkozó állami vállalata, ösztönözni kívánják a „zöld” cégek letelepülését és egyetemet is alapítanak. A város körüli földeken napelemek termelik majd az energiát, a Perzsa-öböl fuvallatai pedig a szélerőműveket hajtják. Telepítenek pálmaerdőt, és mangrovefa ültetvény is lesz, hogy legyen miből bioüzemanyagot termelni a városi tömegközlekedés számára. Annál is inkább, mert Maszdar autómentes lesz, minden pontjáról maximum kétszáz métert kell majd gyalogolni a következő megállóig.

Ökofalvak

Az ökofalvak 1960-70 tájékán jelentek meg, a legtöbb, körülbelül hat-hétszáz az Egyesült Államokban található. Európában a skóciai Findhornban épült fel az első, azóta leginkább az északi, környezettudatosabb országokban, Svédországban, Finnországban, Dániában, Németországban vannak ilyen települések. Nemzetközi szinten egy civil szerveződés, a Global Ecovillage Network fogja össze őket.

Magyarországon jelenleg hét-nyolc ilyen található, többek között Gyűrűfűn, Galgahévízen, Visnyaszéplakon, Gömörszőlősön és Máriahalmon. Közös jellemzőjük, hogy az ökofaluban élő közösség tudatosan a természettel harmonizáló életet kíván élni. Ennek megfelelően a falu lakosai biogazdálkodást folytatnak, vályogházakban laknak, az áramot pedig megújuló energiákból állítják elő. Az ökofalvak többségében alternatív szennyvíztisztító rendszert működtetnek, úgynevezett gyökérzónás tisztítót, vagyis a szennyvizet a növénygyökereken keresztülvezetve tisztítják meg, és fontos érték számukra a hagyományok ápolása.

Máriahalmon is saját kezűleg kezdtek el építkezni vályogból, fából, szalmából, és hasonló természet adta anyagokból.

A Budapesttől mindössze egy órányira fekvő település tíz évvel ezelőtt indult, mára egy ötlakásos biotársasházzal, néhány családi házzal és egy biopanzióval valódi falu méreteit kezdi ölteni. Itt egy 180 négyzetméteres lakóterű, 60 százalékos készültségben álló családi házat például 16 millió forintért, egy 80 négyzetméteres lakást 11 millióért, egy 50 négyzetmétereset pedig 6 millióért lehet megvásárolni.