Elporladó kastélyok és állami akarat

Folyamatosan válságos állapotban vannak a második világháború óta a magyarországi kastélyok. Nemcsak a szocializmus rombolta őket, hanem az elmúlt 16 évben tapasztalt állami közöny is. 160-170 kastélyunk súlyos körülmények között „él”, gazdátlan, leromlott, néhányat pedig a végveszély fenyeget - hívta fel a figyelmet a Magyar Hírlap.

Az államosított birtokokon épületek tucatjait bontották el, kertjeiket, parkjaikat felszabdalták, berendezéseik pedig megsemmisültek vagy szétszóródtak a szocializmus alatt – mondta a lapnak Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Egyetlen kastélyt került helyreállításra, a fertődi Esterházy, melyet az 1959-es Haydn-évfordulón nyitottak meg a látogatók előtt.

Az első kastélyprogramra még a nyolcvanas évek elején sor került, a Kádár-korszakban bekövetkező enyhülés jeleként. Ekkor 60 kastélyt emeltek ki, s adtak szocialista nagyvállalatok kezelésébe. Így lett a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély a Taurusé, a sziráki Teleki-kastély az ÁFOR-é (jogutódja a Mol), az erdőtarcsai Szent-Miklóssy-kiskastély pedig a Magyar Tudományos Akadémiáé. Szintén ekkor újult meg a keszthelyi Festetics- és a gödöllői Grassalkovich-kastély is.

1999-ben került csak sor a második kastélyprogramra, de ez csak 12 állami tulajdonú épületre terjedt ki. Mindamellett néhány nagy értékű műemlékegyüttes, a fertődi Esterházy-, a dégi Festetics vagy az edelényi L’Huillier-Coburg-kastélyok nemzeti gondnokság alá került. 2003-ban indult a legutóbbi program, melynek lényege a szűkös erőforrások ésszerű felhasználása volt. Az állam tehát 27 kastélytól megvált, azok megvásárlására a Magyar Fejlesztési Bank hitelkonstrukciót kínált. Az új tulajdonosoknak pedig garanciát kellett volna vállalni a felújításra. A javaslat azonban elakadt, hiába módosította a parlament 2005-ben a kulturális örökség védelméről szóló törvényt – derült ki a lapból.