Hogyan tegyük penészmentessé lakásunkat?

Általában csak akkor eszmélünk rá, hogy baj van, ha már megjelent a penész a lakásban. Sokszor még akkor sem, mivel a penész gyakran a bútorok, szigetelés, tapéta mögött terjed, s mire rábukkanunk, már hatalmas területet foglalt el. Előző cikkünkben a penész egészségkárosító hatásaival foglalkoztunk. Most azt járjuk körül, hogy miként védekezzünk ellene.

A védekezés legfőbb eleme az, hogy a környezeti nedvességet kellően alacsony szinten kell tartani. A penészesedés megelőzésének kulcsa, hogy a levegő relatív páratartalmát 30-50 százalék közé állítsuk be – szögezte le az ingatlanmagazin.com-nak dr. Magyar Donát aerobiológus. Emellett persze arra is törekedni kell, hogy ne legyenek hideg felületek, ahol lecsapódhat a pára, mert ott alakul ki a penész. Ha azonban a levegő relatív páratartalma 30-50 százalék között mozog, és a felületi nedvességnek nincs más forrása (szivárgó vízvezeték, felázás stb.), akkor nem tud megélni a gomba a falon. (Kivételt csak néhány szárazságtűrő faj és egyes taplógombák jelentenek). Mindez ugyan meglehetősen nehéz vállalkozásnak tűnik, de minden más eszköz – a hypo, a gombaölőszerek (fungicidek) alkalmazása, festékek, vakolatok felhordása, légtisztítás, a beteg gyógyszerezése – csak tüneti kezelés.

Ahhoz, hogy a lakás levegőjének páratartalma kritikus szintre kerüljön (50 százalék fölé), és a lehűlő felületeken kondenzálódjon, néha meglepően kis változás is elegendő. Például egy újabb lakó beköltözése a lakásba, s az ezzel együtt járó páratartalom-emelkedés – hívta fel a figyelmet a biológus. Az életmód, a lakáshasználati szokások is sokat számítanak tehát.

Szigetelés

A megelőzés egyik alapvető módja a falak szigetelése, mivel ezáltal a lakás felőli oldal nem tud olyan mértékben lehűlni, hogy a pára lecsapódhasson rajta. Ha valaki belekezd a szigetelésbe, akkor általában táblás polisztirollal vagy kőzetgyapottal próbálja megoldani. Ha csak tehetjük, minimum 10 centiméter vastagságú szigetelést válasszunk, amivel nemcsak a penész kialakulását előzzük meg, de a fűtésszámlánkat is látványosan letörhetjük. A 80-as tömörségű – homlokzatra való – polisztirol lemez 10 centiméteres vastagságban átlagosan 1100-1700 forintért szerezhető be. Ez csupán a hőszigetelő lemez ára, nem tartalmazza a szigeteléshez használt segédanyagokat, mint például a lábazati indítósínt, a ragasztóanyagot vagy az üvegszövetet.

Belső szigetelés

Habár egyes esetekben csak a belső szigetelés jöhet szóba, nem ajánlják a módszert a szakemberek. Ennek az az oka, hogy belső szigetelés esetén csaknem teljes keresztmetszetében áthűl a fal, ha kint alacsony a hőmérséklet. Ezzel megváltoznak az épületfizikai viszonyok, s a falban húzódó vízcsövek is fagyveszélynek lesznek kitéve.

A felfűtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé igyekszik a meleg, a kinti hideg pedig befelé halad. Míg a fal belső oldala közel azonos a lakás levegőjének hőmérsékletével, a külső síkja a kinti levegő hőmérsékletéhez igazodik. Ha a hőszigetelő lemezt a fal külső síkjára helyezzük, azzal megakadályozzuk, hogy a kinti hideg bejusson a falba, így a határoló szerkezet szinte teljes egészében fel tudja venni a lakás hőjét. Belső szigetelésnél viszont a fal a hőszigetelés miatt nem lesz képes felvenni a lakás hőjét.

Emellett ez a szigetelési mód gyakran hőhidak kialakulásával jár, ahol aztán gyorsan megjelenik a penész. Mindamellett, ha nincs más lehetőségünk, ez is egy járható út, azonban nagyon gondosan kell elvégezni a munkát a szigetelés alatti penészesedés, valamint a hőhidak kialakulásának elkerülése érdekében.