Kiaknázatlan nemzeti kincsünk a napfény

Az Európai Unió által 2020-ra előírt 13 százalékos teljesítendő célhoz képest jelenleg energiafogyasztásunkban csupán 5-6 százalék a megújulók részaránya, ami zömmel biomassza hasznosítás. A fotovillamos energiaátalakítás a  megújuló energiaforrásokon belül is csupán félszázaléknyi – hívta fel a figyelmet az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP).

Magyarország átlag 1250 kWh/m2/év Napból érkező sugárzási energiára számíthat évente, vagyis 2 m2 felületre hazánkban annyi energia érkezik a Napból, mint egy háztartás egész éves villamosenergia-igénye. Hazánk tehát ebből a szempontból is nagyon kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, napenergia-kihasználás tekintetében mégis csaknem valamennyi környező ország előttünk jár.

A most készülő magyar stratégia nem igazodik a világpiaci tendenciákhoz és a valós igényekhez. A 2010. szeptember 30-ig véglegesítendő Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv jelenlegi verziójában például 2020-ig mindössze 15 megawatt napelemes áramforrás telepítése szerepel, miközben az áramszolgáltatókhoz már most több igényt jelentettek be – jelezte Pálfy Miklós, az EU Fotovillamos Platform munkabizottsági tagja.

Az IMNTP szerint Magyarországon megfelelően kialakított támogatási struktúra esetén a jelenlegi tervek több mint tízszerese, akár 200 megawatt teljesítményű napelemes alkalmazás is elképzelhető, sőt elvárható 2020-ra. Európában – így hazánkban is – a tetők 40 százaléka, a homlokzatok 15 százaléka alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. Épületekre telepítve a napelemek a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől.

Az IMNTP és a Magyar Építésügyi Technológiai Platform véleménye szerint az építészet eszköztára a jövőben egyre inkább bővülni fog az épületekbe integrált napelemekkel (BIPV), amelyekkel az energiaellátás helyben biztosítható. Ezek a megoldások nemcsak új formákat és esztétikus megjelenést biztosíthatnak, hanem megfelelő alkalmazásukkal az épületek hőterhelése és téli hőveszteségei is csökkenthetők lehetnének. A fényelektromos átalakítással a nyári nappali villamos energia csúcsigények is fedezhetők, ami különösképpen lényeges a légkondicionáló berendezések növekvő elterjedésének tükrében. Működtetésük komoly villamos energiatöbbletet igényel, amelynek biztosítására a nappali időszakban kiváló lehetőség lenne a hűtési igénnyel egyidejűleg, helyben, napelemekkel termelt villamos energia. A napelemek ára folyamatosan csökken, ezért nem csak jelentős energia-, hanem költségmegtakarítást is eredményezhetnének.