További dossziék »

A klíma vagy a hőség veszélyesebb? Mi az igazság a légkondikról?

ingatlanmagazin | 2010. július 6. 11:03 | Módosítva: 2010. július 6. 11:03 | 1 hozzászólás
Címkék: építés és felújítás, penész | magazin összes címke »

Meglepő eredménnyel zárult az ingatlanmagazin.com légkondicionálók vásárlásával kapcsolatos szavazása: mint kiderült, olvasóink legnagyobb része – közel 60 százaléka – azért nem szereltetne be klímát a lakásába, mert azt egészségtelennek tartja. Utánanéztünk, milyen egészségügyi kockázatai vannak a légkondicionálóknak, érdemesebb-e a hőség miatt szenvedni, s hogy van-e optimális megoldás.

A légkondicionálók okozta betegségek

A klímák által okozott betegségek egyik csoportja a nagy hőmérséklet-különbség, illetve a hideg levegő miatti alakul ki. Ilyen a meghűlés, nátha, torokgyulladás, arcüreg- és fülgyulladás, felfázás, illetve a reumás panaszok: izomfájdalom, ízületi probléma. Utóbbiakat a klímareuma csoportjába sorolják az orvosok. Egy másik betegségtípus ugyanakkor a légkondicionálók azon tulajdonságával függ össze, hogy nemcsak hűtik, hanem szárítják is a levegőt: emiatt alakulhat ki a szem- és kötőhártya kiszáradása, gyulladása.

A legveszélyesebb, de legritkább betegség az ún. legionellózis, melyet a szerkezetekben megtelepedő legionella nevű baktérium okoz. A baktérium a nem megfelelően elvezetett kondenzvízben, a beltéri egységünkben telepedhet meg. Ha a fertőzött, a szoba levegőjébe bekerülő, aeroszol méretű vízcseppeket belélegezzük, akkor elkapjuk a betegséget. Ennek egyébként két formája van, az egyik az ún. Pontiac-láz, míg a másik az atípusos tüdőgyulladással járó változat. Az előbbi esetében a tünetek enyhébb légúti panaszok, fejfájás, láz, rossz közérzet, izomfájdalom, esetleg köhögés, nátha, melyek néhány nap alatt eltűnnek. A második esetben kezdetben influenzaszerű tünetek, így magas láz, hidegrázás, izomfájdalom, hányás, száraz köhögés, nehéz légzés, mellkas- és hasfájdalom fordul elő, emellett felléphet depresszió, aluszékonyság, tudatzavar. De ha a baktériumok bejutnak a keringésbe, úgy szívizom- és szívbelhártya-, vagy hashártya-, vese-, hasnyálmirigy-gyulladás, illetve májkárosodás léphet fel szövődményként. A halálozási arány 5-30 százalék – derült ki Dr. Magyar Donát aerobiológus Baktériumok a beltéri levegőben című tanulmányából.

Emellett a berendezések szűrőjén és lamelláin lerakódhatnak a levegőből származó szerves szennyeződések, táptalajt biztosítva a különböző penészgombáknak. A penészgombák az arra érzékenyeknél allergiát válthatnak ki. Közülük a leggyakoribbak az alternaria és a cladosporium nevű gombafajok. Az allergiás panaszokkal küzdők sokszor nem is tudják, hogy a gombák is problémát okozhatnak nekik.

Hogyan lehet elkerülni a betegségeket?

A meghűlések elkerülése érdekében ajánlott, hogy a klímákon ne az elérhető legalacsonyabb helyiség-hőmérsékletet állítsuk be, hanem a külső hőmérsékletnél maximum 6-8°C-kal kisebbet. Ha kint 32°C van, bent pedig 24-26°C, akkor utóbbit is tűrhetőnek fogjuk érezni. Lényeges, hogy a berendezések ventilátora se a legnagyobb fordulatszámon pörögjön, mivel aki a 12-15°C-os, erős légáram útjába kerül tartósan, az – a huzathatásból fakadó meghűlés következtében – garantáltan megbetegszik. Fontos, hogy lehetőleg ne tartózkodjunk a légkondicionálók közvetlen közelében. Ezért szükséges a berendezések megfelelő elhelyezése, méretezése. Amennyiben jól lett kiválasztva, s telepítve a klíma, akkor már csak a megfelelő üzemeltetésre kell figyelni.

A legionellózist a jól beüzemelt, rendszeresen és szakszerűen karbantartott készülékekkel el lehet kerülni. A lényeg, hogy ne legyen pangó víz a rendszerben, amelyben a baktériumok akár pár nap alatt kifejlődhetnek. A légkondicionálókat a hűtési idény kezdete előtt ki kell tisztíttatni, hiszen a baktériumok a hosszabb üzemszünetek alatt szaporodhatnak el igazán. (Ez ugyanakkor nem feltétlenül a téli időszak, mivel a baktériumok szaporodásához legalább kézmeleg víz szükséges, a hideg vízben éppen csak túlélnek.) Amennyiben a készülék fűtésre is szolgál, úgy ősszel is célszerű a karbantartás. A tisztítás során kerül sor a klíma gombátlanítására is: tisztító-öblítő szerekkel és speciális gombaölő spray-vel kezelik a rendszert.

Zoltán Attila, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára szerint még becsült adatok sincsenek arra vonatkozóan, hogy a vásárlók, üzemeltetők közül hányan végzik el az előírt karbantartásokat, de a tapasztalatok szerint az olcsó, otthonra vásárolt gépekre az emberek sajnálják az évi pár ezer forintos karbantartási díjat. Pedig ezzel nemcsak a betegségek egy része lenne megelőzhető, hanem takarékosabb üzemeltetést is biztosítana.

Légkondicionáló vs. hőterhelés veszélye

Akik az említett betegségektől tartanak, s nem használnak légkondicionálót, azoknak szembe kell nézni a hőség okozta problémákkal, így többek között a csökkent koncentrálóképességgel, álmossággal, éjszaka álmatlansággal, esetleg folyadékveszteség miatti kiszáradással, rosszullétekkel, sőt hirtelen halállal. „A magyarországi átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél. A hőhullámok egyre gyakoribb bekövetkeztét hazánkban nagy valószínűséggel jelzik előre mind a nemzetközi, mind a hazai klímamodellek” – figyelmeztet Klímaváltozás és klímarendszerek: biológiai vonatkozások című tanulmányában dr. Magyar Donát.

A hőmérséklet emelkedésével ugrásszerűen növekszik a halandóság, és 26°C felett kiugróan magas értékre emelkedik, mivel a szervezet ekkor már nem képes alkalmazkodni a hirtelen vagy tartósan magas hőmérséklethez. A napi 5°C-os napi átlaghőmérséklet-emelkedés közel 10 százalékkal növeli meg a keringési rendszer összeomlásából bekövetkező hirtelen halál kockázatát. Orvosi szakvélemények szerint harmadfokú hőségriasztások idején nagyon fontos a saját egészségünk (életünk) érdekében minél korábban temperált környezetbe kerülni. Hőhullám esetén súlyosbító tényező lehet a magas éjszakai hőmérsékletek állandósulása, s csak tovább rontja a helyzetet a magas páratartalom, amely fokozza a szervezet igénybevételét azáltal, hogy nehezebbé teszi a hőleadást – írja a biológus.

Ezen egészségügyi-biológiai okok miatt tehát egyre fontosabb az épületek szigetelése és a klimatizálás. A légkondicionáló berendezések okozta betegségeket ki lehet küszöbölni azok megfelelő használatával, a meleg miatti problémákat viszont a legegyszerűbben klímaberendezéssel.

A témához kapcsolódó cikkek
  • Nincsenek kapcsolódó anyagok
Legfrissebb olvasói hozzászólások (1)
  1. Véleményem szerint ha egy épület tájolása, h%u0151szigetelése megfelel%u0151 és kap természetes árnyékolást (fák) akkor a h%u0151mérséklet olyan szinten tartható, ami egy egészséges ember számára megfelel%u0151. Azt is észrevettem, hogyha az ember többet tartózkodik melegben, akkor a szervezete hozzászokik, és 28-30 fokos meleget is gond nélkül elvisel. Természetesen vannak olyan helyzetek ahol indokolt a h%u0171tés beépítése, de szerintem jelenleg a klímaberendezések használatát túlzásba viszik. Gondolni kell arra is, hogy ezen beredezések üzemeltetése nagy terhet ró a környezetre.
    Energetikai szakemberek mondták, hogy régen Magyarországon télen a f%u0171tési szezonban fogyott a legtöbb áram, nyáron a fogyasztás igen alacsony volt. Most már eljutottunk oda, hogy a nyári csúcs ugyanakkora mint a téli, ami a h%u0171t%u0151berendezések széles kör%u0171 elterjedése okoz.
    Én tehát azt javaslom, hogyha valaki éjszakai szell%u0151ztetéssel, árnyékolók használatával szinten tudja tartani a h%u0151mérsékletet, akkor ne költsön klímára.

Hozzászólás

*

500

Moderálási elvek