Szürreális hajó, lebegő fél tojás, szójabab borítású épület – A shanghaji világkiállítás legizgalmasabb pavilonjai (képekkel)

Május 1. és október 31. között kerül megrendezésre a 2010-es sanghaji világkiállítás, melynek témája „jobb város, jobb élet”. A weburbanist összeválogatta a legérdekesebb pavilonokat.

Egyesült Arab Emirátusok

Az Egyesült Arab Emirátusok homokdűnéket épített fel 6 ezer négyzetméteren. Ennek északi oldala beengedi a fényt, míg a déli oldal el van zárva a nap elől. Ezzel próbálták meg minimalizálni a nap hatását az alkotók. Az építményt egyébként le fogják bontani, hogy aztán majd felállítsák valahol az Emirátusokban.

 

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez

Ausztrália

Az ausztrál pavilont a hatalmas Ayers-szikla ihlette, mely az ország egyik jelképe. Az őslakosok által Ulurunak hívott természeti képződményhez hasonlóan változó színekben pompázik, melyet a fokozatosan oxidált acél homlokzattal értek el. Az építmény 76 millió dollárba került.

Brazília

Az egyik legnagyobb építmény a világkiállításon a brazilok négyzet alakú pavilonja, mely tulajdonképpen a 2008-as pekingi olimpián már megismert madárfészek-stadion előtt tiszteleg. A „pulzáló városok” témája azt mutatja be, hogyan törekszenek az országban a fenntartható fejlődésre, egyensúlyba hozva azt a lakosság életminőségével. Az építmény több ezer újrahasznosított fadarabból áll, melyeket egy fémvázhoz rögzítettek, így adtak neki egy hálószerű kinézetet, majd az egészet zöldre festették.

Dánia

A dánok karakteres építményüket a biciklisekre szabták: a spirális, csomószerű architektúra tulajdonképpen egy biciklisek és gyalogosok által jól használható rámpa, melynek közepén egy tó kapott helyet, s benne a kis hableány szobra a koppenhágai kikötőből.

Franciaország

74,4 millió dollárba kerül a franciák vízzel körülvett, szinte lebegőnek tűnő pavilonja, mely az energiahatékonyságra és az újrahasznosítási technikákra mutat példát. A levegős, szőtt, dobozszerű létesítmény egy buja, franciakertet foglal magába. Az építményt hosszú távra építették, így a kínaiaknak adják ajándékba a kiállítás után.

Németország

A Lennart Wiechel által tervezett 67 millió dolláros építmény a kulturális identitás, a globalizáció, a modernizáció és a megőrzés egyensúlyát kívánja bemutatni. Ezért 4 különálló építészeti elemből tevődik össze, melyek egy egységet képeznek.

Nagy-Britannia

A britek pavilonja az épített környezet és az érintetlen anyatermészet kapcsolatára próbál utalni. A 20 méter magas, sündisznó-szerű építmény 60 ezer darab, 7 méteres, áttetsző, akrilpálcákból áll, melyek mindegyike magokat tartalmaz. Ezek jelképezik a jövőt és az emberiség fennmaradását.

Olaszország

Csillámló betonelemekből áll össze az olaszok pavilonja. Ez annak köszönhető, hogy ezekbe az elemekbe üvegszálakat ágyaztak be. Ezért tűnik áttetszőnek, s folyton változónak, aszerint, hogy a nap éppen hol jár az égen. A 20 egyedi formából álló épület az ország jellemző földrajzi egységeire utal, s egymást keresztező vonalak fogják egybe. A létesítmény újrahasznosítható.

Hollandia

A John Kormeling által tervezett épület az ország hagyományos építészeti stílusát próbálja feleleveníteni, de emellett a fenntartható és környezetbarát elemek is hangsúlyosak benne. A nyolcas alakot formázó létesítmény 26 össze nem illő részből alkot egy egységet.

Lengyelország

A lengyel népművészet inspirálta ezt az épületet, mely úgy néz ki, mintha néhány papírlapba bonyolult mintákat vágtak volna ollóval. A lézerrel vágott furnérlemezeket polikarbonát, üveg, víz és/vagy UV-álló elemekkel egészítették ki, melyek filmvászonként is funkcionálnak.

Oroszország

Az orosz pavilonnál 12 darab, 20 méteres vörös, arany és fehér színű torony egy 15 méter magas építményt vesz körül. Úgy hat, mintha valami értékes mesekönyvből téptek volna ki lapokat. Női ruhákon látható motívumokat jelenít meg, s egy olyan varázslatos világot mutat be, mint amelyet a gyerekek láthatnak csak.

Szaúd-Arábia

A szürreális, 146 millió dollárba kerülő pavilon valószínűleg a legdrágább a 2010-as világkiállításon. Egy sivatagi tájat ábrázol, melyet hajót formázó struktúrája tesz egyénivé. Tetején 150 datolyapálmát ültettek el a vízi attrakciók mellett, valamint kapott egy 1600 négyzetméteres filmvásznat is, mely jelenleg a legnagyobb a világon.

Spanyolország

8524 darab, többféle színű, vízálló, fonott elemből áll a spanyolok 2,6 millió dolláros pavilonja, mely 8500 négyzetméteren terül el. A külső panelek elhelyezése révén a fények mintha folynának benne, miközben a belső hőmérséklet viszonylag állandó marad. Közelről szemlélve a bézs és fekete elemeket, könnyen azonosítani lehet olyan kínai karaktereket rajtuk, melyek természeti elemeket jelenítenek meg, így például a napot és a holdat.

Svájc

Fenntarthatóra sikerült a jin és jan koncepció mentén felépült pavilon, mely a Buchner Brundler műve. Az épület egy biológiailag lebomló, szójabab-függönyből álló külsőt kapott, mely erdőszerű kinézetet kölcsönöz neki, s áramtermelő napelemeket helyeztek el rajta. A 4 ezer négyzetméteres épület 18,52 millió dollárba került, a tetején egy libegővel tekinthetik meg a látogatók az ott kialakított virágos rétet.