Olcsóbb a fűtés hőszivattyúval. De mennyivel?

A korszerű, környezetkímélő hőszivattyús berendezések egyre kelendőbbek Magyarországon is. Amikor a hőszivattyú kerül szóba, szinte mindig felmerül az úgynevezett COP érték is, mint a készülék energiahatékonyságának mércéje. Bár ma már a laikusok is tudni vélik a COP érték pontos jelentését, mégis számos fehér folt van még e kifejezés körül. A marketingesek pedig nagyon sokat tesznek azért, hogy ezek a foltok fehérek is maradjanak. Persze használat során hamar kiderül az igazság!

Nézzük át először azt, mit lehet tudni a COP értékről – amit szabad fordításban energiahatékonysági mutatónak lehetne a legszemléletesebben nevezni –, illetve mit is jelent pontosan? A COP érték a hőszivattyús készülékek (geotermikus hőszonda, levegőkazán stb.) energiahatékonyságát hivatott megmutatni. Maga a szám egész pontosan azt jelzi, hogy egy egységnyi befektetett elektromos energiából hány egység hőenergiát tud előállítani a berendezés. Konyhanyelven: egy 3,5 COP értékkel bíró hőszivattyús készülék 1 forint értékű elektromos áramból 3,5 forint értékű hőt képes előállítani. De hogy is van ez?

Egy példa segíthet megérteni a COP érték mibenlétét. Hasonlítsuk össze a földgázt és a villamos energiát a belőlük nyerhető fűtési teljesítmény alapján! Vegyük 1 köbméter földgáz árát 130 forintnak, aminek a névleges fűtőértéke 34 MJ, átszámítva 9,44 kWh. Ezek szerint 1 kWh hőenergia földgázzal történő fűtés esetén 13,77 forintba kerül. (A gázfűtés egész évre vetített hatékonyságát csak a számítási példa miatt vettük 100 százaléknak, a valóságban inkább 70-75 százalék.) Elektromos áram esetében – az olcsóbb, geotarifával számolva – 1 kWh hőenergia 31 forintból állítható elő. Ezek szerint a földgáz és az elektromos áram közötti energiahatékonysági különbség értéke fűtési szempontból 2,25, vagyis elektromos árammal 2,25-ször drágábban lehet hőenergiát előállítani, mint földgázzal. Ezért, ha egy elektromos árammal működő hőszivattyú COP értéke 2,5-nél magasabb, akkor a gáznál olcsóbban, és nem utolsósorban, környezetkímélőbb módon lehet fűteni vele. Egy 3,5 COP értékű hőszivattyút tehát ennek fényében kell értékelni!

Bár – a fenti példánál maradva – a 3,5 COP értékű készülékek valóban képesek 1 egységnyi elektromos áramból 3,5 egységnyi hőenergiát előállítani, ám azt kevesen tudják, hogy ez a szám levegőkazánok esetében milyen körülmények között érvényes. Nos, az európai szabványok előírásai szerint ez a szám +7 Celsius fokos külső hőmérsékletnél értendő, amennyiben az „előremenő” hőmérséklet + 35 Celsius. Amennyiben egy lakóépületnek a kinti 7 Celsius fokos hőmérsékletnél nem elegendő a 35 fokos előremenő hő – azaz az épület hőszükséglete nagyobb –, akkor máris nincsenek meg a feltételek a 3,5-ös COP értékhez. A készülék leírásában szereplő COP érték persze egy nagyon fontos mérőszám, nem hagyhatjuk figyelmen kívül vásárláskor. Azt azonban tudnunk kell, hogy a gyárak laboratóriumi körülmények között mérik ezt az értéket, amelynek a valósághoz vajmi kevés köze van.

Egy levegőkazán COP értéke tehát nem állandó szám, többek között a kinti hőmérséklettől, és az épület hőszükségletétől függ. Minél nagyobb a két szám közti különbség, annál alacsonyabb COP értéket képes produkálni a kazán, ugyanis a kompresszor annál nagyobb teljesítményen fog üzemelni. A levegőkazánok COP értékét egy ehhez hasonló grafikonnal lehetne leginkább kifejezni:

Ez a grafikon nem egy létező levegőkazán COP értékeit mutatja, csupán szemléltető ábra arra vonatkozóan, hogyan változhat a COP érték a kinti hőmérséklet függvényében. Baloldalon a COP érték mérőszámait látjuk, alul pedig a kinti levegő hőmérsékletét. Jól látható, hogy minél melegebb az idő, annál nagyobb COP értéket képes elérni a készülék.

Mindebből teljesen világosan látszik, hogy lehetetlen pontosan kiszámolni, mennyi idő alatt térül meg egy levegőkazános beruházás – hiszen nincs két egyforma fűtési szezon –, az átlagos 6-7 éves megtérülést a tapasztalatokra támaszkodva adják meg a szakemberek.

Amellett, hogy a levegőkazánok COP értéke nem állandó, és a prospektusban feltüntetett szám csak a szabványban meghatározott feltételek mellett mondható igaznak, még számos érdekességgel találkozhatunk, ha megnézzük egy levegőkazán leírását. A műszaki adatok egy laikus vásárlónak nem sokat mondanak, így szinte mindenki a marketing szöveg alapján dönti el, hogy megveszi-e az adott készüléket. Ezekben a leírásokban – főleg levegőkazánok esetében – ügyesen elhelyezett mondatokkal találjuk szembe magunkat, amelyek bár egyenként igazak, mégis alkalmasak a laikus vásárló megtévesztésére.

Első példánkban a leírás így szól: „A készülék akár 60 ºC-os víz előállítására is képes … -20 ºC-os kinti hőmérséklet esetén is megbízhatóan működik.” Mindez egy mondaton belül. Nos, úgy tűnik, hogy ez a levegőkazán – 20 fokos hidegben is képes 60 fokos vizet előállítani, pedig ez nem igaz. Valóban nem is állítja ezt a leírás, de ki ne gondolna erre? Egyszerű megtévesztés.

Egy másik példa: „-15 ºC-os külső hőmérsékletig állandó teljesítményt ad le, vagyis a +7 ºC-on rendelkezésre álló fűtési teljesítmény egészen -15 ºC-ig tisztán hőszivattyúsan garantált.” Ez sem hazugság. Viszont bárki azt gondolhatja, hogy ez azt jelenti, hogy a COP értéke állandó marad +7 és -15 fok között. Ez pedig már nem igaz.

Vásárláskor természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a leírásokat, hiszen a COP értékek – amennyiben a különböző gépek COP-ja azonos feltételek mellett van feltüntetve – nagyon hasznosak arra nézve, hogy megállapítsuk, melyikkel járunk jobban. Ám az elsődleges szempontnak mindig annak kell lenni, hogy valós körülmények között milyen teljesítményre képes a készülék. Ha van erre nézve adat, tudakoljuk meg az eladótól!

Előzetes a következő részből:
Mindezen kívül persze számos oka van még annak, ha egy levegőkazán nem tudja a tőle elvárt teljesítményt nyújtani, sőt, egyes esetekben kifejezetten pórul jár vele a tulajdonosa. A következő részben ilyen példákat fogunk megvizsgálni.

Cikksorozatunk előző részét pedig itt olvashatják:
Mit tudnak a hőszivattyúk? Megmutatjuk a lehetőségeket