Mennyiért lehet önkormányzati bérlakásunk? 2. rész

Farkas Tibor | 2010. január 19. 10:21 | Módosítva: 2010. január 19. 10:21 | 0 hozzászólás
Címkék: építés és felújítás | magazin összes címke »

Előző cikkünkben megírtuk, hogy nagyobb városainkban nemigen épülnek bérlakások, hiszen az önkormányzatoknak nincs erre fordítható pénze. Ennek ellenére a meglévő bérlakások elérhetőek, a szerencsések és a szociálisan rászorulók hozzájuthatnak ilyenekhez. A bérleti díjak között városonként és ingatlanonként nagy a különbség; Debrecenben több mint kétszer annyit kell egy hasonló ingatanért fizetni, mint például Győrben.

Debrecen: az nyer, aki kevesebb kedvezményt igényel

„Debrecenben 2001-ben megszűnt a lakásigénylési rendszer, az azóta megüresedett önkormányzati lakásokat pályázat útján meghatározott időre, zömében 5 évre adjuk bérbe. A lakások béreinek piaci viszonyokhoz igazodó meghatározása mellett olyan támogatási rendszert vezettünk be, amely törekszik a családok jövedelmi viszonyainak és szociális körülményeinek figyelembe vételére” – tájékoztat Nyíri László, a városi önkormányzat ingatlanvagyonát kezelő Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója. 2001-ben a meglévő bérleti jogviszonyok alanyai választhattak, hogy az úgynevezett „régi” szociális lakbér mellett maradnak, vagy átállnak az új rendszerre, amelyben az önkormányzat az új piaci lakbérből (100 %) 40 % kedvezményt ad számukra. A 2001 után megüresedő ingatlanok pályáztatása esetén viszont az igénylők a lakás fajlagos lakbérének 60-100 %-a között tehetik meg ajánlataikat. Itt végül az nyer, aki a legtöbbet ígéri rá, vagyis a legkevesebb önkormányzati lakbér-kedvezményt igényli.

Győr: eladnak és pályáztatnak

A 2007-ben elfogadott lakáskoncepció „lehetőséget biztosít a bérlőknek arra, hogy saját maguk vagy közvetlen hozzátartozójuk kedvezményesen megvásárolhassák önkormányzati bérlakásaikat” – mondja Domanyik Eszter, a győri önkormányzat szóvivője. A bevételt többek

Új lehetőség az önkormányzatoknak

Az ingatlan.com egy új hatékonyabb hirdetési felülettel segíti az önkormányzati ingatlanok értékesítését. Saját internetes oldalt biztosít számukra, ahol az egyes önkormányzatok hirdetései mellett a település összes eladó-kiadó háza és lakása is megtalálható, mégpedig anélkül, hogy ehhez el kellene navigálni a város weboldaláról:
Mennyit kell fizetni?

Győrben és Szegeden a szociális bérlakások díja függ a városon belüli elhelyezkedéstől, a műszaki állapottól és a komfortfokozattól. Győrben a legmagasabb lakbér mértéke 588 Ft./nm/hó (belvárosi, 1990 után épült vagy felújított lakás). Egy átlagos, lakótelepi, 2 szobás, 53 nm-es lakás havi díja körülbelül 17 000 Ft. Szegeden az összkomfortos lakások havi négyzetméterenkénti díja 193 és 295 forint között mozog.

Debrecenben a 2001. április 1. előtt keletkezett szerződéseknél túlnyomórészt az úgynevezett „régi” szociális lakbért alkalmazzák (övezettől függően 294-703 Ft/nm/hó). A később létrejött jogviszonyokban szociálisan támogatott piaci lakbért (úgynevezett „új” szociális lakbért) vagy nem támogatott piaci lakbért írnak elő. A támogatott lakbér az összkomfortos lakások esetén 957 Ft/nm/hó (egyéb övezetben lévő, hagyományos épületben) és 1731 Ft/nm/hó (kiemelt városközpontban lévő, korszerű épületben) között mozog. A lakbér mindig a komfortfokozattal arányosan csökken.