Felébredhet a szegedi ingatlanpiac!

Tudományos ipari parknak kijelölt területek, folytatódó kereskedelmi beruházások, bővülő logisztikai park – ezek jellemzik ma Szegedet. Már készülnek a részletes szabályozási tervek is az új városfejlesztési koncepció szerint. Mindez két-három év alatt megduplázhatja az ipari, kereskedelmi területek árait. De hogy hol és mibe érdemes fektetni, az a részletekből derül ki.

Szegeden a közeli jövőben több milliárd forint értékben várható ingatlanfejlesztés, ami egyes becslések szerint két-három év alatt megduplázhatja a üzleti célú területek ingatlanárait, és megélénkítheti az alvó ingatlanpiacot. Egyrészt a kormány által támogatott Pólus-programban – amely az ország főváros-központúságát hivatott csökkenteni – való részvételnek köszönhetően, másrészt azért, mert a Tisza-parti település négy-öt évvel ezelőtt, az országos programot megelőzően hozzálátott már saját városfejlesztési koncepciójának a kidolgozásához, illetve az 1993-ban készült koncepció felülvizsgálatához.

„Szegeden három, vagy inkább két és fél dologgal érdemes foglalkozni – mondta az ingatlan.com kérdéseire válaszolva Nagy Sándor alpolgármester. – Az itt található egyetem és kutatóbázis szellemi kapacitására alapozva szeretnénk ide vonzani a tudásalapú gazdasághoz kötődő ipart. Továbbá földrajzi helyzetünkből adódóan, hiszen határ menti város vagyunk, betölthetünk egy logisztikai központi szerepet. Végül érdemes a turizmusba is beruházni – ez a „fél” terület –, legalábbis annak bizonyos szegmenseibe: a Tisza adottságait kihasználva, kiegészítve azt a kulturális és az egyetem által generált konferenciaturizmussal.”

Az elmúlt négy év alatt mindhárom területen sikerült már előrelépni, de látványos eredmények a következő öt-hat évben, illetve még hosszabb távon várhatók. Ám maguk az elképzelések és a megvalósítás érdekében lendületesen készülő részletes rendezési tervek már most hatással vannak a helyi ingatlanpiacra.

Megújuló város

Városszerkezeti átalakulással jár például, ha a meglévő vasúti teherpályaudvar a Tisza mellől elköltözik délre, az épülő logisztikai központ mellé, és a helyén valósággá válhat a megálmodott, csúcstechnológiai ipari központ az egyetemhez kapcsolódó vállalkozások számára. A másik, erre a célra kiszemelt városrész a dél-szegedi, szintén Tisza-parti, ma alulhasznosított úgynevezett magterület. Ezeken első lépésben ki kell építeni a szükséges infrastruktúrát. A tudományos park keretében megépülne egy nagy egészségpark. A Tisza másik partján, Újszegeden már ma is egyre bővül a biotechnológiai kutatási bázis. Közvetlenül mellette elkészültek egy ötemeletes, impozáns inkubátorház engedélyezett építési tervei, és megvannak hozzá a befektetők, sőt az egyetemhez kötődő kisvállalkozások révén lényegében a majdani lakók is. Ez a beruházás a közvetlen környezetében értelemszerűen kihat a lakások keresletére és kínálatára is, hiszen a több száz új munkahely családok ideköltözésével jár.

Innen néhány száz méterre, a még üresen álló és a rehabilitációra szoruló területen tavaly szabad utat adott az önkormányzat további irodaház-építéseknek és kereskedelmi célú beruházásoknak. Várhatóan ez is folytatódik, csakúgy, mint a város nyugati-északnyugati területén létrejött logisztikai központban az első irodaházak, üzemek, raktárak létesítése. Ami pedig a belvárost illeti: itt a közelmúltban felgyorsult a lerobbant régi épületek felújítása, ami elsősorban a 21. század igényeinek megfelelő, korszerű irodakínálatot bővíti.

„Szeged kisváros, mintegy 160 ezer lakossal, és a fejlesztési elképzelések ellenére nem is szeretnénk ezen változtatni – szögezi le az alpolgármester. – Ennek érdekében a készülő rendezési tervben fontos szempont, hogy a város a jövőben is élhetőbb legyen, mint a nagyvárosok, s hogy kevesebb legyen a dugó, ne növekedjen a légszennyezés. Ez a cél többek között az új közlekedésfejlesztési koncepcióval érhető el, amely például egy új Tisza-híd építését és az elektromos tömegközlekedés fejlesztését tartalmazza.”

Érdemes még megemlíteni a „Szeged főutcája, a Tisza” elnevezésű projektet, amely mintegy 12–13 milliárd forintot szán a folyó vonzóbbá tételére, amiből mintegy 10 milliárd azonban – tekintettel a 2006. évi nagy ijedségre – árvízvédelemre kell.