Lagúnaváros épülne Csepelen

„A mai Budapesten jól látszik a rendszerváltozás összes problémája: a befektetők sok esetben inkább kifektetők, politikai szövetségeseket keresnek - és találnak is. A korrupció, a kicsinyesség, a túlépítés jellemző. Általában a közérdek sérül először, és ebbe Budapest beledöglik” - vélekedett a hvg.hu-nak Schneller István, volt főpolgármester-helyettes és főépítész.

Budapest fellazítására lenne szükség, vagyis a meglévő telkek túlépítése helyett inkább a parkosításra, közterületi programokra, kerékpárút-építésekre kéne koncentrálni Schneller szerint. Mint mondta, a „lakóparkok” többsége túlzsúfolt Budapesten. A legrosszabb például a Mandarin lakópark Dél-Budán, amelynek túlépítettsége – a város szélén – duplája például a londoni City beépítési sűrűségének, pedig ott felhőkarcolók állnak. Az úgynevezett szintterület-mutató jelenlegi 4,0-5,0-s értékét elsősorban a lakóterületeken a felére kéne levinni. Ez azt jelenti, hogy a telkek egy négyzetméterén nem 4-5, hanem csak 2,4 négyzetméternyi lakás emelkedhetne – vélekedett Schneller István.

A jelenlegi megbízott főépítész, Beleznay Éva szerint ma már biztatóbb valamelyest a helyzet Budapesten, mivel telítődik a piac, és most már nemcsak a köz érdeke, hogy jobbat csináljon egy beruházó, hanem a másik oldalnak is érdeke ez. Hiszen a befektető csak akkor tud eladni, ha jó minőségű épületeket húz fel.

Schneller szerint ami sikerült a 90-es évek eleje óta, az a városközpont meghosszabbítása a Duna mentén, északi és déli irányban. Ugyanakkor ez is túlépített: a Petőfi és a Lágymányosi híd közötti pesti Duna-parti területet hihetetlen sűrűséggel, gátlástalanul kiuzsorázva építették be. „Egymás mögé kötött vonatkocsik – most úgy néz ki az egész”. Beleznay szerint is fontos, hogy ne folyamatosan épüljön be a Duna-part, és maradjanak szabad zöldterületek.

Szerinte a Budapest szíve program a metróépítés nyomán, és a várható belvárosi forgalomkorlátozások után újra élhetőbbé teszi a centrumot. A belváros tehermentesítéséhez azonban a külső kerületek és a centrum között kellene “megfogni” a forgalmat. Ehhez 4-5 nagyobb csomópontot kellene átépíteni.

Kelenföldön az Etele téren új városközpontot terveznek, az Örs vezér térre, illetve Újpest-Angyalföld városkapujának térségében és a Határ úti metróállomáshoz használható, működő P+R parkolókat akarnak építeni. Emellett kulturális, közlekedési és kereskedelmi alközpontokat létesítenének itt, amik arra bírják rá az embereket, hogy szálljanak ki ezeken a pontokon a kocsijukból.

A főépítész további terve, hogy Csepelen új városrészt és lagúnavárost alakítsanak ki. Az irodaközpont a régi „Manhattan-projekt” felújítása, itt a városban egyedüliként megengednék a magasházak, felhőkarcolók építését. Ennél sokkal fontosabbnak tartja azonban, hogy a terület emberközpontú lenne, a „lagúnavárosban” kisebb öblöket, csatornarendszert alakítanának ki, és egy egymáshoz kapcsolódó víz- és parkrendszerrel gazdagított, igényes lakóterületet hoznának létre.