A megszorítások ellenére sétálóutcák sokasága épül Budapesten

Bár lépten-nyomon azt hallani, hogy a kerületeknek nincs pénze, ennek ellenére mégis mind Pesten, mind pedig Budán sétálóutcák sokasága épül, vagy épülne. Van olyan kerület, aki akár hitelből is befejezi rehabilitációs terveit, de van ahol lefújták a projektet.

Történelmi belváros sétálóutcája

Jövő nyárra mondhatni, hogy Budapesten az egész belváros sétálóutcává válik. Korábban már megírtuk, hogy az 5,5 milliárdos beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében indult meg, s munkálatait a fővárosiak nap, mint nap érezhetik: feltúrt utcák, dugók, parkolási gondok. Az átalakításokkal cél nem csak az, hogy megszépüljön a történelmi belváros, hanem az is, hogy csökkentett autóforgalmú, nagyobb járdákkal rendelkező utcákat alakuljanak ki. Így az V. kerületi utcák többet nem lesznek alkalmasak arra, hogy az autósok menekülési irányként használják, továbbá az egyirányú utcák rendjét úgy alakították ki, hogy ugyan minden utca megközelíthető legyen, de csak a helyi lakosoknak lesz érdemes behajtani. A Budapest Szíve program három projektből áll: az első az úgynevezett reprezentatív kaputérség (Károly körút, Múzeum körút és térsége), a második a hídfőtereket veszi célba (Fővám tér, Március 15. tere, Roosevelt tér és a Duna-korzó), míg a harmadik az új Főutca nevet viseli (új belvárosi tengely a Kálvin tértől a Vígszínházig). Az első kettő projekt felelőse a főváros, míg a Főutca projektet az V. kerület viszi.

A VI. kerület viszont már most problémát lát az elképzeléssel kapcsolatban: Verók István polgármester szerint ugyanis Budapest belvárosának közlekedése már most elérte saját tűrőképességének és teherbírásának határát. Ráadásul azzal, hogy az V. kerületben épülő sétálóutcákkal folyamatosan szorítják ki az autóforgalmat, miközben alternatív útvonalak nincsenek és így a belvárosi forgalom leginkább a VI. kerületben koncentrálódik – vélekedett Verók István VI. kerületi polgármester.

 

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez

Józsefvárosi sétálóutca

Hasonlóan gondolkodott Józsefváros is, amikor az Európa Belvárosa Budapest Program névre keresztelt EU-s pályázaton indult. A kerület elsődleges célja a Palotanegyed (Belső-Józsefváros) kulturális-gazdasági rehabilitációja: a program keretében kiemelt szerepet kapnak a közterek, amik a remények szerint a megújulást követően aktív közösségi térré alakulnak majd. A változások lényege ugyanaz, mint az V. kerületben: csökkenteni a kisebb utcákban a forgalmat, így nagyobb teret adni a nem autós közlekedésnek. Bár a legnagyobb munkálatok csak jövőre kezdődnek el, azért idén nyáron már megkezdődött a kerület sétálóutcásítása: június 13-tól a Krúdy Gyula utca déli vége (a Mikszáth tértől) teljesen sétálóutca lett. A Bródy Sándor utca iránya is megváltozott: egyirányú lett a Pollack Mihály tértől mindkét irányba, azaz a tér felől érkezők jobbra végigmehetnek a Gutenberg térig az egyirányú Bródy Sándor utcában, vagy egyenesen tovább a Puskin utcán kimehetnek a Rákóczi útra, vagy balra kanyarodva kijuthatnak a Múzeum körútra. Az idén 200 millió forintból még további változások is jönnek: ebben az összegben benne van a Mária utca szépítését a Krúdy Gyula utca és a Bródy Sándor utca között, ez az utcaszakasz csökkentett forgalmú lesz, egyik oldalon megszűnik a parkolás, s fákat telepítenek.

Ahogy megírtuk, minderre a már említett Európa Belvárosa Program, pontosabban egy sikeres pályázat adott lehetőséget. „A történelmi vagy más néven Belső-Józsefváros (Palotanegyed) területén tervezett közterületi fejlesztések az Európa Belvárosa Program részei” – közölte dr. Kocsis Máté alpolgármester. „A bírálat első fordulóján, a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága előzetesen legfeljebb 900 000 000 Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte, maximum 1 651 073 198 Ft elszámolható költség és 54,51 százalékos támogatási mérték mellett”.

Amikor naponta halljuk a híreket arról, hogy az önkormányzatok szorult helyzetben vannak, akkor joggal kérdezzük, Bartók Béla úton. A Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közé eső útszakasz „Buda Andrássy útjává” válhat kortárs művészeti galériák, kávéházak, teraszok létrejöttével, homlokzat felújítások révén, design cégérek megjelenésével, valamint portál-kialakításokkal, járda- és térburkolatok kiépítésével. Egyelőre sok mindent nem lehet tudni a projektről, azaz nem lehet tudni, hogy miből, mikor épülne ki a negyed csak azt, hogy azt, hogy az önkormányzat a majdra várja az ötleteket. Az itt élőknek viszont nem kell elkeseredniük, ők is tudnak majd sétálni: mivel az ING Bank finanszírozásával november 11-én nyílik meg a 200 millió euróba kerülő a régi Skála helyén épülő Allee, és mivel a bevásárlóközpont miatt megnövekedő forgalomra számít mindenki, ezért itt nem csak alagút, de sétálóutca is lesz. Már a tervezéskor úgy döntöttek, hogy a városközpontba érkező forgalmat az utakról alagutakon keresztül vezetik a teremgarázsba, így a felszínen kialakított terület teljesen elveszti az “autós utca” jellegét. Itt alakul ki a nyugati nagyvárosokban már megszokott, csillapított forgalmú közösségi tér. A Körösy József utcából pedig sétálóutca lesz (ahol rendszeresek lesznek a kisebb-nagyobb vásárok, programok és ahol a hangulatos, úgynevezett kiülős helyek dominálnak majd).

Nem lesz a hegyen sétálóutca

Elhalasztják viszont a budapesti Királyhágó tér és környékének felújítását az önkormányzati megszorítások és az áfaemelés miatt – ezt Pokorni Zoltán polgármester kabinetfőnöke, Váczi János jelentette be. Pedig az elképzelés az V. kerületi a Duna-parti korzó vetélytársa, afféle belvárosi korzó lehetne. Nemrégiben még arról szóltak a hírek, hogy még az idén megkezdődnek a 193 millió forintból átalakuló Királyhágó tér átalakítási munkálatai: a tér északkeleti része zöld területekkel fog bővülni, és a sövénnyel, kerítéssel védett területen a felnőtteket sétáló- és pihenőhelyek, a gyerekeket játszóterek várják majd. A gyalogosbarát elképzelés miatt a forgalom a tér másik oldalára terelődik. A forgalmirend-változással egyidejűleg a Márvány utca-Böszörményi út-Ugocsa utca közötti szakasza a gépjárművek elől elzárt területté változik, a Márvány utca további része pedig csökkentett forgalmú lesz. Ennek az elképzelésnek egyébként jó pár ellenzője is akadt: legtöbben ugyanis a forgalomnövekedéstől és a parkolóhelyek megszűnésétől tartanak.