További dossziék »

Nincs rezsi: elkészült az első magyar aktív készház

Szabo E. | 2009. szeptember 28. 21:10 | Módosítva: 2009. szeptember 28. 21:10 | 1 hozzászólás
Címkék: építés és felújítás, zöld megoldások | magazin összes címke »

A múlt héten beüzemelték Magyarország első aktív készházát, amely több energiát termel, mint fogyaszt. A mutatós minierőművet látszólag csak néhány apróság különbözteti meg az egyszerű készházaktól, no és persze az, hogy nincs rezsicsekk, és még nekünk fizet az áramszolgáltató...

Negatív rezsi

A pilisszentiváni családi ház a tervek szerint 0 forintos rezsiköltséggel üzemeltethető, miközben még plusz energia is keletkezik, amit a tulajdonos akár értékesíthet is – az áramszolgáltató ezt az energiát köteles visszavásárolni. Magát az épületet egyébként úgy tervezték, hogy minden évszakban és napszakban a környezetből és a földből érkező alternatív energiaforrásokat – geotermikus energia, napenergia – maximálisan hasznosítsa. Mindez nem is kerül olyan sokba, mint gondolnánk: a kulcsrakész, teljesen gépészettel felszerelt ház nettó négyzetméterára 400 ezer forintra jön ki.

Az energiatermelő készház tulajdonosa egyébként arra készül, hogy az üzembe helyezés után egy éven át rögzíti a ház energiafelhasználásával és -termelésével kapcsolatos napi adatokat, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, káros anyag kibocsátása nélkül is élhetünk komfortos és esztétikus családi házban.

Számláló a homlokzaton

Az aktív készházban mindent mérnek és rögzítenek, így például a ház energiatermelését és fogyasztását, a külső környezeti viszonyokat, így például a hőmérsékletet, a szélerősséget, a napsugárzást, a belső környezeti viszonyokat, így például a hőmérsékletet, a fényerőt, a légcserét. A ház energiafogyasztásának és -termelésének paraméterei a MAKÉSZ védjegyes építtető cég, a Grand-Ács Tetőcentrum és Készház Kft. honlapján mindenki számára hozzáférhetők lesznek, tetszés szerinti időpontban, tetszés szerinti időintervallumra kivetítve különböző táblázatos, grafikus formában. A házat kívülről egyébként semmi nem különbözteti meg a hagyományos házaktól – hacsak nem az utcai homlokzaton lévő KW-számláló, amely a pillanatnyilag leadható energia mennyiségét mutatja: ottjártunkkor, délután 4-kor 1,02 KW-nyi pluszenergiát tudott volna leadni épület, de mint megtudtuk, a déli, napsütéses órákban az érték 3 KW-ig is fölkúszhat ez az érték. A monitorozásról ezen felül mindössze egy tetőn lévő pici időjárásérzékelő és egy belső aktív képernyő árulkodik.

Mitől aktív a ház?
Magyarországon azt az épületet tekintik alapnak, amely körülbelül 160 kilowattóra/négyzetméter/éves fogyasztással rendelkezik. (Tőlünk nyugatra már 110 kilowattóra/négyzetméter/éves érték az alap, sőt van olyan ország, ahol az 50 kilowattóra/négyzetméter/éves érték számít általánosnak.) Erre azt mondják, hogy 100 százalék.

Ha egy épület 95–100 százalék között fogyaszt (C kategória), akkor az a követelménynek megfelelő. Az az épület, amelynek fogyasztása ennek az értéknek csak a 75 százaléka, vagy ennél kevesebb, az energiatakarékos (A kategória), míg az az épületet, amelynek fogyasztása kevesebb, mint az alap 55 százaléka (A+ kategória), fokozottan energiatakarékos.

Azt az épületet, amelyik évente maximum 15 kilowattóra/négyzetméter energiát, vagy annál kevesebbet fogyaszt, passzív házként emlegetik. Az aktív, azaz energiatermelő ház ennél is gazdaságosabb, hiszen éves energiamérlege pozitív.

Vissza a rendszerbe

A rezsimentes élet modern technikai és szerkezeti megoldások egész sorának köszönhető. Maga a ház például különleges fal- és tetőszerkezet szigeteléssel rendelkezik, valamint talajkollektoros központi szellőztető berendezéssel van ellátva. Az épület külső falszerkezete rendkívül masszív, 42 centiméter vastag, és benne 37 centiméter a hőszigetelő vastagsága. Egy ilyen fal hőátbocsátási tényezője 0,105 W/m2K, míg egy átlagos téglából épült családi ház külső falainak hőátbocsátási tényezője 0,4 W/m2K, azaz majdnem négyszer akkora. Mivel a falakba háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel ellátott nyílászárókat építettek be, a hőveszteség még inkább csökkent. A szellőztetés korszerűsítésével tovább fokozták az energiatakarékosságot: az elhasználódott levegőt a Stiebel Eltron hővisszanyerő központi szellőztető berendezésével segítségével vezetik ki, majd a friss levegőt is ennek segítségével juttatják vissza a házba. A szellőztető berendezés a kereszt/ellenáramú hőcserélőnek köszönhető a kifújt, elhasznált levegő hőjének 90 százalékát képes visszanyerni, miközben a beszívott friss levegőt felmelegíti.

Melegvíz a tetőről

A ház használati melegvíz-ellátásának 70–80 százalékát napkollektoros rendszer biztosítja (ennek plusz beruházási költsége nagyjából 1,5 millió forint), míg a „fűtőpatronok” energiaigényét, a LED-es világítás energiaigényét, valamint egy átlagos háztartás által fogyasztott energiát (mosás, főzés) a déli tetőre telepített napelemek fedezik. Mivel az épület fűtési energia igénye minimális, a maradék energiaigényeket egy 30 négyzetméteres napelem-rendszer fedezni tudja. Az így termelt elektromos energiát egy inverter váltóárammá alakítja, amit vagy felhasznál az épület, vagy az árammérőn keresztül visszakerül a hálózatba. A hálózatból fogyasztott áram, és a hálózatba betáplált áram éves energiamérlege a számítások szerint pozitív.

A témához kapcsolódó cikkek
  • Nincsenek kapcsolódó anyagok
Legfrissebb olvasói hozzászólások (1)
  1. Láttam egy bemutató filmet a házról, ott 15 MFt plusz ktg.et mondtak az energiatermel%u0151 berendezések miatt. Hááát nem tudom…. 130m2-re nekem évi 300eFt az energiaktg. (áram,gáz) Ha ezzel számolok akkor 50 év alatt térülne meg, ha addig nem romlik el semmi. De ez lehetetlen.

Hozzászólás

*

500

Moderálási elvek