125 éves a Keleti: majdnem a Blahán épült fel

Még 1868-ban döntött úgy az Országgyűlés, hogy tervet készíttet a pesti és budai pályaudvarok összekötésére, Pesten pedig egy központi pályaudvar építésére. Az első elképzelések szerint a helyszín nem a Baross tér lett volna, hanem a mostani Blaha Lujza tér. a mai Józsefvárosi pályaudvar és a Keleti közé magasvasutat terveztek, de ezt hamar elvetették.

A Keleti építését azután halasztották el, hogy az 1873-as világválság megrendítette a monarchia gazdasági életét. A munkálatok így csak 1881-ben kezdődtek. Mivel az építkezést nemzeti kérdésként kezelték, így a MÁV a terveket nem Bécsben rendelte meg, hanem saját mérnökeivel készíttette el. A Rochlitz Gyula főmérnök által tervezett eklektikus épület a maga idejében Közép-Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt.

Gondot jelentett, hogy mocsaras, vizenyős volt a talaj a tervezett építkezés alatt, ami aztán jelentős többletköltséget okozott. A felvételi épületet cédrus cölöpökre kellett alapozni, mivel ez a fafajta a víz hatására megkövesedik. A cölöpöket egyébként a metró Baross téri állomásának építésekor teljesen épségben találták. A főépület mérete 16 800 négyzetméter, a fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42 méter, magassága 31,4 méter.

A II. világháború során bekövetkezett pusztításokat 1948-ra tüntették el, de a metróépítéssel egyidejűleg megváltozott a pályaudvar homlokzati része. A 60-as évek végén alakították ki előtte az aluljárórendszert. Felújítására az 1980-as évek második felében került sor. Jelenleg a pályaudvar Magyarország legforgalmasabb csomópontja.