Ablakcsere és árai: hogyan, mennyiért érdemes nyílászárót cserélni?

A nyílászárócsere évek óta vezeti a toplistát a lakások és házak korszerűsítése terén. Ezt felismerve alaposan megszaporodtak a nyílászárógyártó, forgalmazó, és -beépítő cégek. Nem csoda hát, ha a laikus igen nehezen tud eligazodni a sokszor egymásnak ellentmondó reklámszövegek sűrűjében. Ezért most annak néztünk utána, mennyiért lehet és érdemes jó minőségű, megbízható nyílászárókat vásárolni, és valóban szükségünk van-e mindarra, amit el akarnak adni nekünk.

Határozzuk meg, mit szeretnénk

Sokak számára az ablaküveg hőátbocsátása az egyetlen mérce a nyílászáró hőszigetelő értékének meghatározásakor. Ez azonban téves, ugyanis a teljes szerkezetnek éppen annyira jó a hőátbocsátása, amennyire a leggyengébb pontján. Ennek megfelelően a gyárak általában a magasabb hőszigetelő értékkel bíró üvegeket a hozzájuk illő kerettel kínálják vásárlóik számára. Csak nagyon ritkán látni olyan katalógust, ahol azonos profilú kerethez többféle hőátbocsátású üveget kínálnak. Ilyet látva kezeljük fenntartással az adott cég minden szavát.

Az új nyílászárók kiválasztásakor azt is figyelembe kell vennünk, hogy jelenleg az épület külső falai milyen hőszigeteléssel bírnak, és tervezzük-e azok szigetelését a közeljövőben. Végső soron azt kell meghatároznunk, hogy a házunk teljes határoló szerkezetét körülbelül milyen hőátbocsátásúra szeretnénk kialakítani. Ha például szigeteletlen B30-as téglafalunk van, annak körülbelül 1,5 a hőátbocsátása, vagyis az úgynevezett U értéke. Ehhez képest a régebbi nyílászáróink jóval magasabb U értékkel rendelkeznek, tehát ha csupán az a célunk, hogy a határoló szerkezet U értékét egységessé tegyük, akkor azt egy 1,1-es hőátbocsátású nyílászáróval is megtehetjük.

Ellenben, ha a falakat a jelenlegi követelmény szerint minimum 0,45-ös hőátbocsátásúra szeretnénk kialakítani (amit körülbelül 6-7 cm-es hőszigeteléssel tudunk elérni), akkor tudnunk kell, hogy bár az 1,1-es nyílászáró nagyságrendekkel jobb lesz, mint a régebbi ablakok, a falakhoz képest még mindig itt fog elszökni a legtöbb hő. Tehát akár egy 0,8-as, vagy 0,6-os nyílászáróval is sokkal jobb hatásfokot tudunk elérni. Ugyanakkor, ha a falak hőszigetelését nem tervezzük, akkor teljesen felesleges egy ilyen komoly ablakot beszereznünk, ugyanis csak a pénzt dobnánk ki az ablakon, ha a nyílászáróink tökéletesek, de a falakon keresztül továbbra is eltávozik a hőenergia.

Árak

Az összehasonlításhoz egy átlagos méretű, 120×150-es bukó-nyíló ablakot választottunk. Lássuk, milyen lehetőségeink vannak, ha műanyagban gondolkodunk. Leggyakrabban az 5 légkamrás kivitellel találkozhatunk, ez általában árban és minőségben is megfelel az elvárásoknak. Ennél kevesebb légkamrával már nem nagyon szoktak foglalkozni, és ha lehet, mi se tegyük. A több légkamra azonban jobb hőszigetelést is jelent, így egyre gyakrabban hallunk a 6- és 7 légkamrás kivitelekről is. Fontos tudni, hogy a több légkamra csak akkor jár együtt alacsonyabb hőátbocsátással, ha egyben a profil vastagsága is nő. Tehát ha egy katalógusban azt látjuk, hogy az 5 légkamrás profil 70 mm-es, ugyanakkor a 7 légkamrás is ugyanekkora, ne várjunk a drágább 7 légkamrástól nagyobb hőszigetelő értéket.

Az átlagosnak mondható 1,0 U értékű 5 légkamrás, 70 mm-es profilú műanyag ablak elfogadható ára (a fenti méretben) 32 és 38 ezer forint között mozog. Ugyanakkor egy 7 légkamrás 75 mm-es profillal körülbelül 10 ezer forinttal fog többe kerülni, azaz 42 és 48 ezer forint közöttire tehető. Érdemes odafigyelni arra, hogy sok esetben a drágább és vastagabb ablak nem jelent jobb hőszigetelést, csupán a masszívabb szerkezetért fizetünk többet. Ha ennél alacsonyabb hőátbocsátású darabot szeretnénk, azért már mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. Egy 0,7 U értékű, 3 rétegű üveggel ellátott, szintén 7 légkamrás ablak már körülbelül a duplájába kerül az előbbinek, 75 és 85 ezer forint között tudjuk megvásárolni. Itt tehát máris jól látszik, mennyire alaposnak kell lennünk, amikor a házhoz leginkább megfelelő ablakot ki szeretnénk választani. Ugyanis egy drágább kivitellel jóval többet is tudunk spórolni, tehát a különbözet idővel visszahozza az árát, ám ez csak akkor teljesül, ha a teljes határoló szerkezet megfelel az elvárásoknak.

Valószínűleg nem okozok meglepetést azzal a kijelentéssel, hogy a fa ablakok valamivel drágábbak a műanyagnál. Itt egy 68 mm-es profilvastagságú, 1,1-es U értékkel rendelkező ablak a klasszikusnak mondható borovi fenyőből 60 és 75 ezer forint között mozog, míg egy 78 mm-es 0,7-es ablak már csak nagy szerencsével kapható 90 ezer alatt. Érdekes, hogy itt már nincs akkora különbség az 1,1-es és a 0,7-es között, sőt, a 0,7-es műanyag ablakok alig olcsóbbak a hasonlóan hőszigetelt fa nyílászáróknál. Minél magasabb kategóriában keresgélünk, annál inkább eltűnni látszik a műanyag és a fa közötti árkülönbség.

Akár műanyag, akár fa nyílászáróról van is szó, a hőátbocsátás és a profilvastagság csupán két mérce a sok közül, az árat nem határozhatjuk meg csak ezekre támaszkodva. Műanyag esetében például a profil kialakítása, illetve az anyag vastagsága is meghatározó tényező, míg fa ablakoknál nem mindegy, hogy rétegragasztott, vagy hossztoldott típust választunk-e. (Egyik nem zárja ki a másikat.) Az ablaküvegek árába is beleszámít a rétegek közti gáz, vagy annak hiánya, a töltés módja, vagy épp a felületi bevonat. Ezeket mind vegyük figyelembe vásárláskor.

Munkadíjak

Azt ma már mindenki tudja, hogy nem csak a nyílászárókról, hanem a beépítés díjairól is több árajánlatot kell kérni, mire a legmegfelelőbbet megtaláljuk. Fontos azonban, hogy csak olyan árajánlatokat hasonlítsunk össze, amelyek ugyanazokat a munkafázisokat tartalmazzák. Mindenképpen érdemes olyan helyről vásárolni az ablakot, ahol a beépítést is vállalják, így ugyanis a későbbi garanciális vita nagy része kiküszöbölhető. Néhány helyen az ablakok ára már tartalmazza a kiszállás és felmérés költségét, a régi ablakok kibontását és elszállítását, valamint az újak beépítését is. Ezért ha egy ismertetőben a fentitől nagyban eltérő árakat találunk, ne dobjuk ki azonnal, inkább érdeklődjük meg, hogy mi mindent tartalmaz ez az ár.

Az ablakok beépítését körülbelül 4 és 6 ezer forint között vállalja egy szakember négyzetméterenként. Ha az előzőt bontani is kell, akkor körülbelül 2 ezer forinttal számoljunk többet a beépítés áránál. Ha a kibontott ablakok elszállítását is a beépítő cégre bízzuk, akkor munkadíjjal és felhasznált anyaggal együtt körülbelül 8-10 ezer forintba kerül a munka négyzetméterenként. A felmérés és ajánlatkészítés sok esetben nem kerül semmibe, feltéve, hogy végül meg is bízzuk a munkával az adott szakembert.

Sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy a megrendelő és a kivitelező között viták alakulnak ki a beépítést követően, ugyanis a végső ár eltér az ajánlatban adottól. Ennek rengeteg oka lehet, nem háríthatjuk egyértelműen a vevő tájékozatlanságára, de azt sem mondhatjuk, hogy minden ilyen esetnél szélhámos volt a kivitelező. Mindenesetre akkor járunk a legjobban, ha szerződésben lefektetjük az árakat már a munka megkezdésekor. A valódi szakember rendelkezik akkora tapasztalattal, hogy előre tud kalkulálni, így minden további nélkül beleegyezik, hogy az általa adott árakat szerződésbe foglaljuk.