A fatüzelés olcsóbb, de valóban környezetszennyező? Tények és tévhitek
Címkék: fafűtés, fatüzelés, fűtés, gáz, szén-dioxid | magazin összes címke »
Egyre korszerűsödő világunkban mind gyakrabban hallunk az energiatudatos és környezetbarát épületgépészeti megoldásokról, különösen ami a fűtést illeti. Noha kétségtelen, hogy nagyszerű találmányok láttak napvilágot az utóbbi években, és a közeljövő is számos érdekes, forradalmi megoldást kínál, most mégis kanyarodjunk vissza egy kicsit az ember első tüzelőanyagához, a fához.
Sokan gondolják, hogy a fatüzelés ma már korszerűtlen, a környezettudatossággal pedig egy lapon sem említhető. Az alternatív-, és megújuló energia lett az új hívószó, miközben sokszor bele sem gondolunk, mit is értünk ez alatt. Hová kell sorolnunk a fát? Kétségkívül a megújuló energiák közé, hiszen a fa akár emberi beavatkozás nélkül is folyton megújul.
Szén-dioxid kibocsátás
Rendben – mondhatja bárki – valóban megújuló energia a fa is. De ettől azonnal környezetbarátnak is kell tekinteni? Hiszen mindenki tudja, hogy a gázhoz képest rossz a hatásfoka, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot, valamint nitrogén-oxidot és szén-monoxidot bocsát ki, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ez igaz, ugyanakkor hozzá kell tennünk azt is, hogy kén-dioxid és nehézfém kibocsátása viszont igen csekély!
Nyilvánvaló, hogy ezen gázok közül a szén-dioxid kapott az utóbbi években a legnagyobb figyelmet, mivel a globális felmelegedés fő bűnösének lett kikiáltva. A fatüzelést – annak ellenére, hogy magas a szén-dioxid kibocsátása – mégis nyugodtan hívhatjuk szén-dioxid semleges tüzelésnek. Egy köbméternyi fa körülbelül 230 kg szenet tartalmaz, amiből hozzávetőlegesen 850 kg szén-dioxid keletkezik elégéskor. Ez ijesztően hangzik, de fontos tudnunk, hogy ezt a mennyiséget a fa élete során meg is kötötte. Ha a fát nem égetnénk el, hanem hagynánk elkorhadni, ez a mennyiség akkor is felszabadulna, ugyanis a korhadás egy nagyon lassú égés. Gyakorlatilag a szén és a földgáz égetésekor kibocsátott szén-dioxidot is ősi növények kötötték meg, lényeges különbség azonban, hogy ezeket a fosszilis energiahordozókat jóval nagyobb ütemben használjuk fel, mint ahogyan megújulni, újratermelődni képesek. A fánál nem áll fenn ez a veszély. Vagy mégis?
Kiirtjuk az erdőket?
Még ha a fa elégetése nem is jelent veszélyt a bolygónkra, akkor is fennmarad a kérdés, hogy mi történik, ha az erdőkben lévő fát felhasználjuk tüzelésre, és nem lesz, ami majd megkösse a légkör szén-dioxid tartalmát. Ez a köztudatban nagyon is élő kép leginkább az esőerdők esztelen pusztításáról szóló híradásokból táplálkozik. Nos, szerencsére Európában nem most kezdtek el ezen a problémán gondolkodni, hanem az 1800-as évek elején, amikor is megalapították az állami erdőgazdálkodásokat. Tény és való, hogy lehetetlen minden fa mellé erdészt állítani, de a szigorú felügyelet meghozta a hatását.
Tartamosságnak hívják az erdészek azt a fakitermelést, amelynek alapelve, hogy minden évben kizárólag annyi fát szabad kivágni, amennyi évente nő, vagy amennyinek az ültetéséről mesterségesen gondoskodunk. Ezt az elvet akár naivnak és ellenőrizhetetlennek is nevezhetjük, ugyanakkor a tényt el kell fogadnunk, miszerint Közép-Európa erdeiben ma sokkal több fa van, mint az elmúlt 200 évben bármikor. Amennyiben az erdőgazdálkodást a jelenlegi szinten tudjuk tartani, nem kell attól tartanunk, hogy el fog fogyni a fa az erdőkből.
Gondolkodjunk globálisan
Azt már tehát tudjuk, hogy a fa elégetése nem jelent semmilyen közvetett, vagy közvetlen veszélyt a légkörünkre nézve. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a fa kitermelése jóval környezetbarátabb folyamat, mint például a földgáz, vagy a szén felszínre hozása. Az sem mellékes, hogy míg a gázt a kitermelés helyéről rengeteg segédenergia árán tudjuk a felhasználási területre szállítani, addig a fa szinte bárhol megterem a világon, ezért a felhasználási helyre történő szállítása sem okoz különösebb gondot, és nem is terheli annyira környezetünket.
Noha eddig csupán a fatüzelés környezetbarát mivoltáról beszéltünk, végszóként essen szó még egy további előnyéről, amely legalább annyira fontos lehet, mint a környezettudatosság. A fa ugyanis függetlenséget is jelent. A szolgáltatóktól való függetlenség nyilvánvaló, hiszen elegendő mennyiségű fával nyugodt szívvel dőlhetünk hátra a fotelben, nem kell rettegve várnunk a havi fűtésszámlát. De évről évre fontosabbá válik az Oroszországtól való függetlenség is (mindenféle politikai felhang nélkül), ugyanis a veszély fennáll, hogy bármikor elzárhatják a gáz útját. Senki nem kívánja, hogy így legyen, de ha mégis megtörténne, a fával fűtők csak a híradóból fogják megtudni, míg a gázt használók saját bőrükön lesznek kénytelenek tapasztalni.
Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a fatüzelésű kazán egy hosszabb áramszünet esetén is vígan üzemel tovább!












Persze ebben nem lehet mindenféle szemetet elégetni és delej is kell hozzá…
Utána lehet olvasni a faelgázosító kazánoknak: “… a kazánok 89%-os hatásfoka, valamint ennek köszönhetően a környezetszennyezés mértéke mely nem éri el az EU-ban megengedett mérték 10%-át sem.”
“jelentős mennyiségű szén-dioxidot, valamint nitrogén-oxidot és szén-monoxidot bocsát ki, hogy csak a legfontosabbakat említsük.”
A cikk ezek után tovább foglalkozik a szén-dioxiddal. És a többi?
ÉS ki ír cikket arról hogy büdös?
“Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a fatüzelésű kazán egy hosszabb áramszünet esetén is vígan üzemel tovább!” Azért ezzel a kijelentéssel csak óvatosan! A keringető szivattyú is árammal működik.Ami áram nélkül működik az a cserépkályha, kályha, kandalló, kemence… víztér nélkül.
Az esetleges gázszünet órákon belül áramszünettel párosulna, mert pl. a sok konvektoros lakásban azonnal mindenki hősugárzót dugna be. Annyi áram nincs, és a rendszer sem bírná.
Én megőrülök a szomszéd fatüzelésű kályhájától, mert egész évben gyűjti a kidobott ajtókat és képes elégetni a rajta lépvő festékréteggel. Hiába csukunk be mindent, olyan a levegő a környéken, hogy meg lehet fulladni. Szerintem is szabályozni kell a fűtőanyag minőségét, mert meg fogunk fulladni. A mi utcánkban egyre többen fűtenek ismét fával, de mi nem tudunk a cirkóról átállni gázra mert nincs hely a kazánnak.
Ha ésszel fűtenek a fával, akkor nagyon klassz, kevésbé szennyez. Aki a cserépkályhában elhasznált gumicsizmát tüzel, az valóban szennyezi a környezetét.
Száraz fát kell használni – persze hely kell a szárításhoz, ami 1-2 év.
A világ erdejeit nem a cserépkályháktól kell félteni, hanem az ész nélküli fakitermeléstől pl. az Amazonason.
Nemrég fordítottam egy szöveget a National Geographic-ból ebben a témában – döbbenet, ami ott megy. Szójababtermelés, szarvasmarha-tenyésztés a fák helyén.
a népességszaporulat megakadályozásával lehetne megállítani az erdőírtást, akkor nem kéne több mégtöbb egyre több állat és ahoz legelő és amiatt erdőírtás.
Szerintem fontos megemlíteni, milyen sokan fűtenek hulladékkal és nedves fával, élhetetlenné téve a szélirányban lévő szomszéd lakását. Szerintem komolyabb szabályozás kellene a fűtőanyag minőségét illetően, mert így szabályos kéménnyel is megkeresítheti valaki környezete életét.
Ha egy városban sokan fűtenek fával, a város levegője elviselhetetlenné válik, főleg szélmentes, ködös időben. Nem véletlen, hogy a főpolgármester a legutóbbi szmogveszély idején azt kérte a budapestiektől, hogy akinek a fatüzelésű kályha mellett elektromos- vagy gázfűtése is van, inkább ez utóbbiakat használja a fa helyett.
A CO2-érték nem minden. Ami az ember lakóhelyét élhetetlenné teszi, az igenis környezetszennyező, még ha az ózonpajzsnak meg a grönlandi jégnek nem is árt.
“a fatüzelésű kazán egy hosszabb áramszünet esetén is vígan üzemel tovább!” kivéve, ha nem kering a víz a csőrendszerben, amihez sok esetben egy elektromos hajtású szivattyú kell. Nem állítom, hogy minden rendszer ilyen, de azért …