Címkék : társasház

A Habitat for Humanity Magyarország felmérése szerint a társasházak egy része semmilyen lényegi állagmegóvást és a fejlesztést nem végez. A tulajdonosok sokszor kényszerű tétlensége azonban egyik pillanatról a másikra olyan jelentős műszaki problémákhoz vezethet, amelyek vagy kockázatossá teszik az ingatlan használatát vagy óriási terheket rónak a háztartásokra. Ez a helyzet nagyjából 200 ezer alacsony státuszú területen található társasházi lakást érint ma hazánkban.

Társasházban lakunk, és az alattunk lévő lakásban a bérlők egy “pásztor” kutyát fogadtak be. Nem véletlenül neveztem így, mert a megjelenése is, és viselkedése is olyan. Minden mozgásra, ami a házban történik csahol, de már kora reggel is arra ébredünk olykor. Milyen lehetőségünk van arra, hogy ez a problémánk megoldódjon?

Találtam egy számomra megfelelő, eladó lakást, melyet téglának hirdetnek, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy csúsztatott zsalus. (Még nyomozok). Tégla építésűt szeretnék venni, de nem tudom, hogy így megvehetem-e. A lakás elrendezése nagyon tetszik, a környék is tökéletes számomra.

1940-ben épült, hatemeletes társasház központi kazános fűtésével kapcsolatban kérdezem: milyen lehetőségek lennének viszonylag nem nagy befektetéssel hatékony költségcsökkentésre. Jelenleg a pincében egy kb. négy éve felújított Erka super gázkazán van, a lakásokban pedig még az eredeti radiátorok, radiátoronként egy elzáróval. A költségeket légköbméter alapján osztjuk fel. A legfelső szinten csak úgy tudunk 22-23 fokot elérni, hogy az elsőn, másodikon sokkal melegebb van.

K. Úr (a Bérlő) hatékony ember, és családja megtakarításait meghökkentő módon próbálta növelni bérbeadója és a társasház rovására. A Bérlő és minden élethelyzetben alapból agresszív felesége a kérdéses 50 négyzetméteres pesterzsébeti lakásba 2011 májusában költöztek be. Ekkorra már egy sikeres pályázatnak köszönhetően a 30 lakásos társasház lakásainak radiátorait elektronikus fűtésmegosztókkal látták el.

Kis alapterületű családiházas ingatlanunk előtt lévő foghíjtelken 8 lakásos apartmanház épül, melynek határos fala ingatlanunk határától 6,2 m, házunk falától kb. 16 m a tervek szerint. Az apartmanház alatt mélygarázst terveztek. A földmunkák elkezdődtek, és meglepve tapasztaljuk, hogy a föld kitermelése – mélyítés – közvetlen a telkünk határáig megtörtént. Szabályos-e ilyen közelségig a mélyítést elvégezni, ha az építménynek 6,2 m-re kell lennie a telekhatártól?

Társasházunk lakógyűlése, korábban mikor még nem laktam itt, olyan határozatot hozott, hogy a közös tulajdonban lévő udvari kocsibeállót az albérlő nem használhatja. Arra hivatkoznak, hogy magukat védik, és hogy a tulajdonos hasznot húz a lakásból. Kérdésem: a lakógyűlés hozhat-e ilyen határozatot, hogy az albérlő nem használhatja a közös tulajdonban lévő helységeket illetve udvart?

Társasházi lakásomban ablak nélküli a konyha. Szeretnék rá nyitni egy kb. 50 cm hosszú és 40 cm magas szellőző “ablakot”. A szomszédos épület 5 méter távolságra van, azon a felületen ahova nyílna ez a szellőző, ott nincs ablak. Lehetséges ez? Ha igen, hogyan?

46 nm alapterületű tetőteres társasházi lakásomban szeretném a konyhámat áthelyezni a lakás egy másik részére. A kérdésem az lenne, ha ez technikailag kivitelezhető lenne, szükséges-e valamilyen engedély, és ha igen kitől és milyen? Szükséges-e új alaprajzot készíttetnem, és valamilyen hatóság felé leadnom?

Egy 4 lakásos társasházban lakom, melynek második emeletén egy nagyobb lakás található körbefutó terasszal. A legfelső lakó utolsóként úgy vásárolta meg a lakását, hogy lakása lapostetejére (közös tulajdon) teraszkialakítási és örökös használati jogot kapott. A földhivatalba beadott előzetes tervek 50 m2 teraszra készültek, a tulajdonos viszont a teljes tetőn (120 m2) akar teraszt kialakítani. Mit tehetünk?