Címkék : ingatlanos

Több kínai ingatlaniroda is kiszolgálja a Budapesten élő kínaiakat, hiszen nem hivatalos becslések szerint számuk az országban 10-20 ezer között mozoghat, s több mint 80 százalékuk a fővárosban él. Van tehát vevő, s a kínai tulajdonban lévő irodák megkeresik nekik a megfelelő ingatlanokat. De milyen a megfelelő ingatlan számukra, hol, és mennyiért vásárolnak? Erről kérdeztük az ingatlanközvetítőket.

A ’90-es években, illetve 2000-es évek elején sok sorházat húztak fel az országban. Vevőik elmondhatták magukról: újépítésű, kertes házakba költöztek. Mára azonban ezek a házak egyszerűen használt ingatlanokká váltak, azok minden velejárójával. Mennyire könnyű most ezeket a sorházi lakásokat eladni? Szabadulnának tőlük a tulajdonosok, vagy megszerették őket? Van-e rájuk kereslet?

Vételi ajánlat tételekor leadott ajánlati biztosítékot az ingatlanközvetítő jogosult lehet minden esetben letétként megőrizni, vagy erre speciális engedélyre van szüksége? Peres ügyek kapcsán nekem egy közvetítő azt mondta, hogy a bíróságon azt mondták a közvetítőknek, hogy nem lett volna jogosultságuk letétet átvenni, át kellett volna adni az eladónak rögtön. Kell erre valamilyen speciális engedély az irodának?

Különleges hangulatú az a villalakás, melyet most kínálnak eladásra az ómátyásföldi villanegyedben, mely méltán híres az ősfás utcákban sorakozó patinás villáiról. Köztük is az egyik legismertebb a Diósy-nyaraló, mely védett, de szerencsére már túl van a felújításon.

Míg korábban gyakori panasz volt, hogy a vevőknek ellenérzései vannak az ikerházakkal kapcsolatban (túl közel a szomszéd, csak egy fal választ el tőle, osztatlan közös a tulajdon, stb.), azt is lehetett hallani – főként az újépítésű ingatlanok esetében -, hogy a fiatalok előszeretettel költöznek ikerházba. Kérdés, hogy a válság átrendezte-e a viszonyokat, hiszen a családi házak nagy áresésen vannak túl. Miként alakulnak az árak, a kereslet? Mekkora most az ikerházak népszerűsége? Mennyire könnyű ezeket eladni?

Jól indult az idei év a csepeli ingatlanpiacon is, akárcsak szerte az országban: megnőtt a lakásvásárlások száma. Ez azonban inkább csak január hónapra volt igaz, februárban már érezhető volt a visszaesés. A megugrás oka viszont nem csak a végtörlesztési hajrá volt – mint azt mindenhol hallani lehetett -, hanem az is, hogy az emberek ingatlanbefektetéssel próbálták kimenekíteni a pénzüket a bankokból, ahol nem érezték azt biztonságban.

Volt egy érdeklődőm eladásra szánt ingatlanra egy irodán keresztül. A vevő azt mondta, hogy érdekelné, de még pár dolgot átgondol, és utána dönt. A közvetítő nagyon erőltetett egy vételi szándéknyilatkozatot, ami tájékoztatása szerint elvileg nem jár kötelezettséggel, bárki visszaléphet belőle. Én a következő napon megkötöttem egy másik vevővel a szerződést. A kérdésem az lenne, hogy kérhet-e tőlem az ingatlanos mégis jutalékot a VSZNY elfogadása miatt.

Míg Pesten kevésbé számít a közlekedés zaja, Budán inkább a hegyoldalon keresik a kilátást. A pesti rakpart egyes szakaszain presztízs lakást venni, Budán csak az átlagot képviselik a folyó-közeli ingatlanok. Egy újlipótvárosi panorámás lakás négyzetméter-ára akár duplája a kilátással nem rendelkező ingatlanoknak, Budán a dunai szuperpanoráma leginkább a Gellérthegy egyes utcáiban vagy a magasabban fekvő rózsadombi területeken képvisel komoly hozzáadott értéket.

Egy ingatlanértékesítés kapcsán lenne szükségem tanácsra: az ingatlanközvetítő jutalékot követel az eladótól, pedig az ügylet nem az ő közreműködésével jött létre, hanem az eladó barátnőjének ingatlan.com-os magánhirdetése révén. Jogosan követeli a jutalékot?

A világgazdasági válság nem különösebben befolyásolta a luxusingatlanok piacát. A klasszikus villák ára kb. 150-180 millió forint között mozoghat, míg az újszerű minimalistákért 250-350 milliót is elkérnek.