Címkék : energiatakarékosság

2012. március 22-én, csütörtökön tartotta meg kampánynyitó rendezvényét a Fenntartható Otthon Zrt., ahol bemutatásra került a cég által életre hívott Fenntartható zöldOtthon Program. “A FeOP célja a lakóingatlanok energiatakarékossá alakítása és ezáltal gazdaságosabb és komfortosabb otthonok teremtése” – mondta el Bacsárszki Pál, a cég elnöke.

Egy éve készült el az a projekt Koppenhágától 30 km-re, amely a tervek szerint a jövő óvodáinak mintája lesz Dániában és Európában is. A 100 gyermek és 30 felnőtt számára kialakított épületkomplexum az aktívház koncepció jegyében épült: energiamérlege pozitív, szén-dioxid semleges, és a friss levegőnek és a természetes fénynek köszönhetően ideális tér a közösségi élethez, a játékhoz és a neveléshez gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

Már tavaly foglalkoztunk azzal a rendelettel, mely szerint az idei év elejétől kötelező használt lakások eladása esetén is energiatanúsítvány készítése. Sokak számára ez az újabb teher már eleve felháborító volt, mások viszont azon akadtak fenn, hogy a vonatkozó rendeletben szereplő óradíjak és maximális óraszámok ellenére milyen magas árakról lehet hallani. Elég zavaros a kép, az egyes energiatanúsítással foglalkozó oldalak és cikkek sem igazán segítenek a tisztánlátásban. Ezért megpróbálunk rendet tenni a kérdésben.

A jelenlegi extrém hidegben egy átlagos lakás fűtésköltsége havi 3-5 ezer forinttal, míg egy átlagos családi házé akár havi 15-20 ezer forinttal is emelkedhet, miközben a hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető lenne.

Már 1928-ban feltalálták a papírbetont, azonban tömeges alkalmazása eddig elmaradt. Most, amikor a nyugati jóléti társadalom és a lakáshitelezés átalakul, eljöhet a papírbeton ideje, amelynek alkalmazása akár 30 százalékkal is csökkentheti az építési költségeket. Nagy Tamás építész egy komplett építési rendszert dolgozott ki a papírbetonra alapozva. Erdőkertesen szeretne felépíteni egy mintaházat.

Az energiafogyasztás szempontjából a téli hónapok az éves átlagot tekintve mindig is a csúcsidőszakot jelentették: hamar sötétedik, és a hőmérséklet is egyre alacsonyabb, így nagyobb a fűtés- és áramszámla összege is. Már néhány energiafogyasztási szokás újragondolásával ezen időszakban is nagyban csökkenthetjük háztartásunk energiaköltségeit.

Bár az energiatanúsítványról szóló rendelet már több mint 3 éve hatályos, mégis most, hogy januártól jelentősen kiszélesedik az érintettek köre, érezhetően egyre nagyobb az érdeklődés iránta. Nézzük tehát, milyen folyamat vezetett az energiatanúsítvány bevezetéséhez és milyen eredményeket várunk tőle!

A szocializmus utolsó évtizedében fellazult a gazdasági rendszer szigorúsága. Megjelentek az első gmk-k, kisvállalkozások. Ebben az időben, akik ügyesek voltak, akkori mércével mérve gyorsan meggazdagodhattak. A befektetési lehetőségek hiánya miatt egyetlen dologra költötték vagyonukat: hatalmas családi házak építésére. Ez az időszak az óriásházak kora, mely egészen az 1990-es évtized végén bekövetkezett gazdasági válságig tartott.

Lehet tudni, hogy mi a vezérelv az energiatanúsítványnál? Például, ha van egy gázkonvektor-fűtéses, nem szélső lakás, amelynek alacsony a fűtésszámlája, de mondjuk a fürdőszoba és a konyha
hideg, mert ott nincs fűtőtest, akkor annak jobb az energiabesorolása? Ellenpélda: egy házközponti fűtéses lakás, relatív magas fűtésköltséggel, viszont a lakás minden pontja meleg? Tehát inkább a költséghatékonyság vagy a komfortosság számít? Esetleg mindkettő?

50 nm-nél kisebb lakásokra is kell jövőre az energiatanúsítvány? Egy cikkben így olvastam, de nem volt egyértelmű.