Címkék : Budapest

Meglepő adatokkal is szolgált a KSH múlt héten megjelent elemzése. Az derült ki ugyanis belőle, hogy a tavalyi év végén, a végtörlesztés időszakában nemhogy csökkentek volna a használt lakások árai, hanem inkább nőttek. A helyzet persze nem ennyire egyszerű, hiszen az ún. tiszta árindex esetében került sor erre az emelkedésre, valamint az látszik, hogy elsősorban Győrben és Budapesten fordult meg az árváltozás iránya. Ezért utánajártunk, hogyan vélekedik a mostani helyzetről a két város egy-egy ingatlanközvetítője.

A Podmaniczky Program, vagyis Budapest középtávú városfejlesztési stratégiája szép csendesen kimúlt. Most formálódik az új, egyelőre a célok meghatározása zajlik. Nagyjából azonban már fel lehet mérni, hogy merre haladunk tovább. Kompakt város, parkok és barnamezős revitalizáció.

Legfelső emelet, hatalmas terasz, panoráma és prémiumkategóriás műszaki színvonal. A budapesti belvárosban 700 ezer-1 millió forintos négyzetméterárakkal találkozhatunk, és ennyiért már mindennek klappolnia kell.

Az Országgyűlés tavaly megszületett határozata szerint a Kossuth tér teljes rekonstrukcióját be kell fejezni 2014. május 13-ig. Ebben a határozatban szerepel az a sokak által sokszor felemlegetett mondat, hogy „az 1956-os tragikus sortűz áldozatai emlékének megörökítése és a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota”. Na de milyen is volt az akkori állapot, s hogyan változott a későbbiekben?

A 2008-as válság előtt grandiózus budapesti multifunkcionális ingatlanfejlesztésekről lehetett hallani. A 2000-es évek derekán Budapestet a világ 10 legígéretesebben fejlődő világvárosa közé sorolták. A válság azonban nem kímélte a budapesti álmokat és megaprojekteket. Jelentős részük félbemaradt vagy el sem kezdődött az építkezés, esetleg csúszik a megvalósítás. A torzókból szemezgettünk most a teljesség igénye nélkül.

“A Józsefváros egyik legérdekesebb része a fővárosnak. A fele Páris, a másik fele Kutyabagos.” Még ma is érzékeljük – illetve világossá válik, ha az ingatlanközvetítőket kérdezzük -, hogy a VIII. kerület, Józsefváros erősen kétfelé osztódik. Egy körúton belüli (Palotanegyed) és egy körúton túli részre, el nem feledve, hogy utóbbi egy részén is már más szelek fújnak. Ez a kétarcúság azonban már a kezdetekkor adott volt.

“Nem az a fő célunk, hogy eladjuk a ránk bízott ingatlanokat, hanem az, hogy megtartsuk az értékeket és azokat továbbfejlesszük. Természetesen bizonyos esetekben nem zárkózunk el az eladástól sem, de csak nagyon indokolt esetben folyamodunk ehhez az eljáráshoz.” Interjú Dr. Nagyunyomi-Sényi Gáborral, Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ vezérigazgatójával. (x)

A világgazdasági válság nem különösebben befolyásolta a luxusingatlanok piacát. A klasszikus villák ára kb. 150-180 millió forint között mozoghat, míg az újszerű minimalistákért 250-350 milliót is elkérnek.

2011-ben a plázavilág is megdermedt Magyarországon. Míg korábban tizes nagyságrendben jövendölték az új bevásárlóközpontok megszületését, végül csak hármat hozott a gólya. Annak jártunk utána, hogy melyek mennek most jól, hol maradtak le a versenyzők, s mivel próbálkoznak.

Pesten a külső kerületek ingatlanpiaca viszonylag jól muzsikál, megveszik, ami olcsó, de főleg a metró vonzáskörzetét keresik. Budán inkább kivárnak a tulajdonosok. Sok helyen visszaestek az árak, de brutális csökkenésről nem beszélhetünk.