|
 
[2010.02.11. 13:24]
A válság előtt az indokoltnál nagyobb kockázatot vállaltak a bankok, most viszont még annyit sem vállalnak, amennyi indokolt lenne - hangzott el az MNB csütörtöki sajtóbeszélgetésén. A bankok jelenleg csak a legjobb hitelképességű ügyfeleknek hiteleznek, ennek köszönhetően viszont élesedik a verseny a jó ügyfelek piacán. Mi változik márciustól?
Márciustól rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek mértékét. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, eurohitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az eurohitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék.
A nem árjellegű tényezők tekintetében sem terveznek további szigorítást a hazai bankok, ugyanakkor enyhítésre sem készülnek, vagyis a válság miatt kialakult szigorúbb feltételeket fenn kívánják tartani. Nagy Márton szerint a márciusban életbe lévő szigorítás hatására a jelzálog alapú hiteleknél a bankok válaszai szerint nem várható jelentős szigorítás, hiszen a pénzintézetek többsége már most teljesíti a feltételeket. Mindamellett ez a változás kedvező lesz a forinthitelek számára. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Sojnoczki József, a CreditHungary vezetője lapunknak elmondta, hogy a bankok most már kizárólag fedezet alapján nem adnak hitel. A hitelfelvevő jövedelmét, azaz likviditását is vizsgálják. Míg korábban elérhetők voltak jövedelemigazolás nélkül is Mi változik júniustól?
A hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
Legalább minimálbért kell tehát annak igazolni, aki hitelt akar felvenni, az ugyanakkor kérdéses, hogy erre mekkora hitelt hajlandó adni a bank. A szakértő szerint egyes bankok a leigazolt jövedelem mellett számításba veszik a KSH azon adatait is, melyek azt mutatják, hogy egy adott térségben mekkorák a megélhetési költségek. A törlesztőrészletet végül ennek figyelembevételével kalkulálják ki. Ugyanakkor az olyan adósoknak, akik korábban rendesen fizették törlesztőrészleteiket - tehát jó adósnak számítanak -, könnyebben adnak újabb hitelt, ilyenkor nem vizsgálják olyan mélyrehatóan a jövedelmi helyzetét. Júniustól persze már rendelet fogja azt is szabályozni, hogy mennyire lesz terhelhető a hitelfelvevők jövedelme. A bankok ennek tulajdonképpen elébe mentek.
Kapcsolódó cikkek: h i r d e t é s
|
h i r d e t é s
|
|
|
|
|
|
|
  HUF hírek
|
| 2010. szeptember 9., csütörtökMa Ádám napja van. |
