[2010.02.03. 11:00]
A lap beszámol arról, hogy a volt NDK területén a 90-es évek legelején még a panellakások felújítása és átalakítása volt napirenden. Ez utóbbi a többemeletes házak visszabontását is jelenthette. Hamarosan azonban világossá vált, hogy a legtöbben még a felújítás, az épületek tömegének csökkentése után sem akarnak házgyári lakásokban maradni. A lebontott épületekből származó panelelemek egy kisebb részéből teljesen új épületeket húztak fel nem messze a korábbi telepektől, amelyekre már volt kereslet.
A panelbontások másik élharcosa épp Oroszország volt, ezen belül is Moszkva, ahol elsősorban az épületek borzalmas, sokszor életveszélyes műszaki állapota miatt kellett bontani. A 2001-ben meghirdetett programban 36 millió négyzetméter lakóingatlan megszűnését tűzték ki célul, ami nagyjából 100 ezer lakást jelentett. A telkeket, vagy a lebontandó épületeket magánbefektetők kapták meg, akik új házakat építettek, s az épület lakásainak egyharmadát a városnak adták át.
A szél útjában áll
Fotó: MTI
A lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a panelbontásoknál a lényeg a tulajdonjog, azaz ha a beruházónak fizetnie kell a panellakás tulajdonjogáért, és erre még rájön a bontás költsége, akkor nem fog belevágni beruházásba, még állami támogatással sem. Hazánkban a lakások több mint 90 százaléka magántulajdonban van, és ez alól a panelek sem jelentenek kivételt. Ráadásul az épületekkel statikai szempontból nincs különösebb probléma. Így a lap szerint nehezen elképzelhető, hogy valaha is sor kerülhet nálunk egy ehhez hasonló program megvalósítására.
HUF hírek
