|
 
[2010.01.27. 11:10]
Az osztatlan közös tulajdonban lévő telek és ingatlan nem túl szerencsés, különösen ha a tulajdonosok nincsenek jó viszonyban, valamelyikük jelzáloghitelt akar fölvenni vagy építkezni szándékozik. Utánajártunk annak, hogy ilyen esetekben mi a teendő, valamint mire kell figyelniük a vevőknek és az eladóknak.
1. Rögzítsék írásban a tulajdoni hányadokat! A közös telek tulajdoni viszonyait mindenképpen célszerű valamilyen megállapodásban rögzíteni. Ezt természetesen meg lehet tenni szóban is, de sokkal biztonságosabb, ha a felek írásban rögzítik a megbeszélteket. (Még akkor is, ha a tulajdoni hányadok családon belül oszlanak meg.) Ezzel elkerülhető, hogy egy esetleges vita miatt a tulajdonosok akár évekig a bíróságra járjanak, ahol aztán a felek jogszerű érdekeit figyelembe véve döntik el, ki hogyan járhat be a telekre, hol parkolhat, hol kapálhat a veteményesben és hol játszhat a gyerekkel. Ezért szerződéskötéskor érdemes minden apróságra kitérni. „A használati viszonyokat rendezésekor nem csak a felek által használt telekrészeket érdemes egyértelműen meghatározni, hanem célszerű rendelkezni a közművekről is: tisztázni kell, a felek hogy Ingatlanos szemmel
„Amennyiben egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlant a többi tulajdonostól jól elhatárolt egységként hoztak létre, akkor az értékesítése nem jelent nehézséget” – tudjuk meg Cserven Gábor ingatlanközvetítő-oktatótól, az ingatlan.com szakmai partnerétől. Forgalmi értéke is csak akkor alacsonyabb, ha túl sok a tulajdonos, hiszen ilyenkor nehezebb keresztülvinni az ingatlannal kapcsolatos fontosabb döntéseket. Ez különösen házrészek esetében jellemző, amikor a közös udvarban négy vagy akár több lakóegység is lehet. „Tapasztalatom szerint az ilyen lakásokra körülbelül 5 százalékkal alacsonyabb áron találhatunk vevőt” – tudjuk meg a szakembertől.
Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok adásvételénél az ingatlanközvetítők szerepe felértékelődik, hiszen itt nekik maguknak is jobban utána kell nézniük az ingatlan jogi és fizikai körülményeinek. Fontos a vevőjelöltek megfelelő tájékoztatása az ilyen ingatlanok szerzésével és birtoklásával kapcsolatos sajátosságokról. Cserven Gábor tud olyan esetről, amikor ennek hiányában az ügylet az utolsó pillanatban hiúsult meg. A felek szó szerint az ügyvédtől álltak fel, mert félre vezetve érezték magukat. 2. Tennivalók hitelfelvétel előtt Az osztatlan közös tulajdonban lévő telek megosztását a tulajdonosok tipikusan akkor szokták kezdeményezni, amikor valamelyikük meg akarja terhelni saját tulajdoni hányadát. Ilyenkor a jelzáloghitel felvétele miatt válik szükségessé a viszony rendezése, méghozzá azért, hogy a másik tulajdonos biztonságban érezhesse magát. Ilyenkor is az első pontban már említett megállapodást kell megkötni, ám a bankok ezt csak úgy fogadják el, ha ügyvéd is ellenjegyzi azt. A közös tulajdonban lévő ingatlan megosztását – ha csak nem az egész szolgál fedezetül – a bankok is előírják. Fontos megjegyezni, hogy az ilyenkor aláírt dokumentum ugyan hivatalos, de nem alkalmas arra, hogy a tulajdonosok a földhivatalba benyújtsák, és így a telekkönyvben is rendezzék a tulajdoni viszonyokat. Az ingatlan papíron továbbra is osztatlan közös tulajdonban marad, ami később még gondokat okozhat, ugyanis a bírói gyakorlat alapján a megosztási szerződés a tulajdonosok jogutódjaira nem terjed ki. Ezért ha új tulajdonosa lesz a megosztott ingatlan egyik részének, akkor a régi és az új tulajdonosoknak újabb szerződésben kell rögzíteniük a feltételeket. 3. Mikor nem osztható meg a közös telek? Ha a telekméret lehetővé teszi, a parcellát akár két külön ingatlanként is be lehet jegyeztetni a földhivatalnál. Ehhez azonban a létrejövő telkeknek el kell érniük az önkormányzat által előírt minimális nagyságot. (Van például olyan kerület, ahol az ezer négyzetméteres parcellát meg lehet osztani, de olyan is, ahol ekkora telekből nem alakítható ki két önálló ingatlan.)
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: |
|
|
|
|
|
|
|
  HUF hírek
|
| 2010. március 18., csütörtökMa Sándor, Ede napja van. |
